Tündérmesék (?) lázadó lányoknak

A tündérmeséket időnként olyan vádak érik, hogy “csak mese habbal“, vagy hogy a női főszereplők nem mutatnak túl nagy aktivitást bennük, nem követendő példák a lányok számára. A mesék ősi bölcsességeket tartalmaznak. Valóban ki kellene dobnunk őket az ablakon, mert nem lennének időtállóak? A téma most újra terítékre került egy nemrégen megjelent könyv kapcsán.

Az olasz szerzőpáros, Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (Good Night Stories For Rebel Girls) címmel adták ki formabontó könyvüket, amelynek várhatóan októberben magyar nyelvű kiadása is megjelenik.

marjorie-bertrand-147634

A szerzők elmondása szerint a tündérmesékkel az a baj, hogy a női főszereplők önerőből semmit nem érnek el a mesében, csak egy herceg, egy egér vagy más segítő révén. Olyan könyvet szerettek volna a mai kislányok kezébe adni, amelyben valódi nők érik el az álmaikat, kizárólag a saját erejüknek köszönhetően. A könyvben – többek között – híres tudósok, szakácsok, írónők, sportolók, művészek szerepelnek, köztük például Serena Williams és Frida Kahlo.

Egy rövid videóban mutatják meg, hogy milyen lenne, ha a Hamupipőke főszereplője férfi lenne,  herceg helyett pedig hercegnő szerepelne.

A történet végén felteszik a kérdést: “Olvasnátok ezt a mesét a fiaitoknak? Akkor miért olvassátok a lányaitoknak?”

Az én válaszom az első kérdésre az, hogy “Nem.” A megváltoztatott történetet nem olvasnám, mert egy évszázadok, sőt feltehetően évezredek alatt kialakult meseszerkezetet bontana meg. A tündérmesék ősi bölcsességeket tartalmaznak, és bár sokáig szájhagyomány útján terjedtek, a változtatások mellett a struktúra állandósága jellemző.

A második kérdésre több indokot is összegyűjtöttem. A könyv alkotóival ellentétben úgy gondolom, hogy a hagyományos mesék nagy jelentőséggel bírnak. Azért olvasnám a lányoknak továbbra is őket, mert a tündérmesék

  1. Szimbolikusan hatnak, nem szó szerint. Nagyon sok réteget, elemzési lehetőséget foglalnak magukban. Például egy olyan apró részlet is nagy jelentőséggel bír, amikor Hamupipőke kiválogatja a lencsét a hamuból. Átvitt értelemben a hasznos dolgokat szétválasztja a haszontalanoktól, ezzel lelki lomtalanításra, rendrakásra tanít. A Csipkerózsika sem arról szól, hogy a főszereplője csupán békésen szunyókál. A kislány keresztelőjére ugyanis nem hívták meg a tizenharmadik tündért, aki úgy állt bosszút, hogy elaltatta Csipkerózsikát. Ez kifejezheti azt, hogy ha életünk valamely területét elhanyagoljuk, vagy ki akarjuk rekeszteni, az előbb-utóbb visszaüt. Egy másik értelmezés szerint pedig befelé forduló, inkubációs időszakainkat is kifejezheti, ilyen például a lányoknál a 14 éves koruk körül kezdődő korszak, amely során szeretnek egyedül lenni, esetleg naplót írni.
  2. Pozitív hatással vannak a gyerekek lelki fejlődésére. Ezekből a történetekből tanulják meg, hogy a jó elnyeri jutalmát, és hogy érdemes küzdeni, hogy túljussunk az akadályokon. Hamupipőke is nevezhető “lázadónak”, mert gonosz mostohaanyja tiltása ellenére elment a bálba.
  3. Megküzdési módokat tanulhatunk belőlük, majd ez alapján kialakíthatjuk a sajátunkat, felnőttkorban is! Így lelki egészségmegőrző szerepe sem elhanyagolható!
  4. Segítenek megtalálni belső erőforrásainkat. A mesékben a sovány gebéből táltos paripa lesz. Hogyan? Úgy, hogy a gazdája megdolgozott ezért az átalakulásért: saját tulajdonságain, készségein munkálkodott, hogy azok a szolgálatára legyenek, és táltos paripaként repítsék a céljai felé.
  5. Arra is tanítanak, hogy fogadjuk el a segítséget, ha az a javunkat szolgálja. Miért kellene mindent önerőből, Jeanne d’Arcként megoldani? Szerintem semmit nem von le a tündérmesék hősnőinek erejéből és a kitartásából, ha elfogadják a számukra gyümölcsöző segítséget, sőt, ezzel azt sugallják, hogy ismerjük fel az ilyen lehetőségeket.

park-troopers-221399

Az említett könyvet nagyon jó kezdeményezésnek tartom – amelyből példaképeket találhatnak maguknak a lányok -, de nem a mesék helyett, hanem mellett. Óvodáskorban a tündérmesék nagy hatással vannak a gyerekek lelki fejlődésére, a könyvben szereplő valós és életrajzi történetek iránt pedig körülbelül kilencéves kor körül szoktak elkezdeni érdeklődni. Tehát nem helyettesíti egyik a másikat.

A tündérmesék és az életrajzi történetek egyaránt érdekesek és hasznosak lehetnek mindenkinek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ha pedig valaki ragaszkodik ahhoz, hogy erős és független női főszereplő legyen a mesében, annak ajánlom Vaszilisza történetét vagy a Napleánya királykisasszony című magyar népmesét, amelynek főszereplője egy olyan királylány, hogy férfi legyen a talpán, aki megállja mellette a helyét.

***Sokan érdeklődtetek a könyv megjelenéséről. Amint friss információhoz jutok a könyvvel kapcsolatban, a Mesevonal Facebook-oldalon értesülhettek róla. Kövesd az oldalt, hogy ne maradj le róla.***

Neked ki a kedvenc mesehősnőd, és miért pont ő?

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

6 ötlet, hogyan nyerd vissza az energiádat

Úgy érzed, hamarosan ledönt a tavaszi fáradtság? Vagy kimerültél, mert tele vagy teendőkkel, de legszívesebben inkább pihennél? Bármi is az oka, pihenésre, kikapcsolódásra mindenkinek, így neked is szükséged van. 6 ötletet olvashatsz arról, hogyan töltődhetsz fel, és természetesen a lista folytatható…

kosal-ley-186072.jpg

Ismered a Terüljasztalka, Aranyszamár és Bújjkibunkó című mesét? Ebben a történetben a főhős a szolgálatért egy varázsasztalkát kap, amit a ravasz fogadós ellop tőle, de szerencsére a főszereplő a mese végén visszaszerzi azt. Ez az asztal olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy ha kimondják a “Terülj, terülj, asztalkám!” varázsigét, mindenféle étel-ital terem rajta, ami szem-szájnak ingere, és alig tud az ember válogatni a kínálatból.

A fáradtság és kimerültség érzése viszont bőség helyett inkább hiányérzettel szokott párosulni. Teremts egyensúlyt a napi felelősség és saját örömöd között. – írja Clarissa Pinkola Estés Farkasokkal futó asszonyok című könyvében. Ha az egyik oldalon túl sok van a munkából és az erőfeszítésből, a másik oldalon pedig kevés a pihenésből, felborul az egyensúly, és végül már a munka sem lesz gyümölcsöző.

A pihenés, a feltöltődés és a kikapcsolódás szerintem a szabadsághoz és a bőséghez is kapcsolódik. Gondolj például arra, hogy amikor nyaralsz, rendelkezel azzal a szabadsággal, hogy eldöntheted számos könyv közül, hogy melyiket olvasd, sok program közül, hogy melyiket válaszd, és mindegyik a kikapcsolódásodat szolgálja. Ha teremtesz magadnak erre időt, utána újult erővel haladhatsz a célod felé, folytathatod a munkádat vagy a tevékenységedet.

brooke-lark-96402.jpg

Neked most miből van szükséged bőségre? Ha csoda történne, és lenne egy hasonló asztalod, mint az említett mesében, ami nem csak ételt, hanem bármilyen kényeztető dolgot hipp-hopp odavarázsolna eléd, mit választanál? 

Néhány ötlet:

  1. Semmittevés. Néha egyszerűen jó semmit nem csinálni, csak pihenni, és hagyni, hogy történjenek a dolgok. Ilyenkor újratöltődnek a “pszichikus energiák”, amit például művészeknél nagyon aktív, termékeny időszak követhet. Erről a Mit álmodott Csipkerózsika? című bejegyzésemben bővebben olvashatsz. Mindemellett a megfelelő mennyiségű pihenőidő vagy alvás kedvezően hat a hangulatodra is.
  1. Szó szerint terülj-terülj asztalkám. A tápláló és finom ételektől hamar erőre kapsz. Ha pedig időt szánsz rá, és lassan kortyolgatva iszol egy jó kávét vagy egy finom teát, érezni fogod a hatását!
  1. Kint a természetben. Lehet, hogy sokat dolgozol bent, és a friss levegő, valamint a tavasszal zöldben pompázó természet és egy kis séta töltene fel most legjobban. A természet – már csak a zöld szín miatt is – bizonyítottan jó hatással van az emberek lelkiállapotára. Ha az időjárás is megengedi, menj ki az erdőbe, egy parkba vagy a kertbe! Utána garantáltan frissebbnek érzed magad!
  1. Olvasás. Van olyan könyv, amit már régóta el szeretnél olvasni? Belemerülni egy történetbe, és akár távoli tájakon járni általa segít kilépni a hétköznapok sodrásából.
  1. Társaság, beszélgetés. Az utóbbi időben kevés időt szántál a beszélgetésre, találkozásokra? Egy kellemes társalgás csodát tud tenni ilyenkor – lehetőleg nem telefonon vagy virtuálisan, hanem személyesen.
  1. Végre szeretnél több időt szánni a hobbidra? A szabadidős tevékenység, amit szenvedéllyel, lelkesedésből csinálsz és teljesen elmerülsz benne, energiával tölt fel. Mindegy, hogy ez sport, zene, művészeti tevékenység, játék… Vagyis bármi, ami közben úgy érzed, hogy megszűnik az idő, és kiteljesedsz benne. Ez rengeteg energiát és motivációt ad.

És még folytathatnám a sort… A jó hír, hogy neked is lehet ilyen terüljasztalkád. Ha úgy érzed, most nincs nálad, szerezd vissza, ahogy a történet főhőse is. Ha teremtesz magadnak elég pihenőidőt, már működik is! Ha nincs rá egy vagy akár több napod, beiktathatsz a nap folyamán rövid szüneteket is. Amikor pedig feltöltődtél, képzeletben tedd el asztalt, és majd ha újra szükséged lesz rá, vedd elő megint.

Jó kikapcsolódást és feltöltődést!

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Az elrugaszkodás ereje

Újévi fogadalom helyett: tavaszi fogadalom?

Sokan újévkor tesznek fogadalmat, és elhatározzák, hogy mostantól mit fognak máshogy csinálni vagy pedig eldöntik, hogy az új év kezdetével belevágnak valami új dologba is: új év – “új élet”. A tél közepén, a mínusz fokok és a lehangolóan borús idő közepette szerintem nehezebb megvalósítani ezeket a terveket. Viszont tavasszal, amikor a természet is újjáéled, és ez az új kezdet a levegőben is érezhető, érdemes elkezdeni, amit eddig csak tervezgettünk.

katherine-mccormack-81961

Mindig szerettem a föld nedves illatát az esős tavaszi napok után. Úgy éreztem, reménnyel van tele, és az eljövendő illatos virágok, árnyat adó zöld levelek ígéretével.” (Nien Cheng)

A tavaszi napéjegyenlőséghez köthető Kos állatövi jegy szimbóluma szarvakat ábrázol  , amely két, az ég felé kitárt karként is megjelenik. Claus Riemann, aki összekötötte a tizenkét állatövi jegyet a mesék világával, leírja, hogy ez az ábrázolás egy régi rúnából, a Mahn-rúnából alakult ki, melynek jelentése születés és feltörő élet. Tehát a harcos és a győztes energiáját képviseli, amely legyőzi a telet, a sötétséget (lezárja?) a fény erejével. Nem a télre tekint vissza, hanem előre, a kibontakozó tavaszra.

Ezt a harcos energiát képviseli a görög mitológiában Árész, a hadisten és harcos. Ő az, aki nem szereti a rendet és a nyugalmat, sokkal inkább a cselekvést és az aktivitást. Személye azt a magatartást fejezi ki, amikor könnyen belevágunk az újba, alig várjuk, hogy máris elkezdjünk valamit, amikor tele vagyunk tettvággyal. Ilyenkor nem érdekel, hogy milyen akadályokkal szembesülhetünk, hanem ösztönösen elindulunk valamilyen irányba. Tehát az elindulást, a “hősi út” kezdetét jelképezi. (Persze ahhoz, hogy új dologba belevágjunk, érdemes a régit elhagyni. Erről korábban A szétválogatás művészete c. bejegyzésben írtam.) Valószínűleg Te is érezted már ezt a fajta “árészi” energiát, amikor bátran elkezdtél valamit, például egy tanfolyamot, ami nagyon érdekelt vagy pedig belevágtál egy új hobbiba.

Amikor ösztönösen reagálunk egy helyzetben, nem pedig gondolkodunk, és végignézzük a lehetséges módokat, történéseket, akkor is Árészhoz hasonlóan viselkedünk. A spontán reakciók is ide tartoznak. Ugyan a mitológia szerint magának a hadistennek és környezetének is gyakran meggyűlt a baja a már említett viselkedés miatt, de ha ez nem egyoldalúan van jelen, hanem a megfelelő helyen és időben, akkor a szolgálatunkra lehet. Ha mozdulatban kellene megfogalmazni, amit ez a fajta energia képvisel, az a mozdulat lenne, amikor az ember lendületet vesz és az ugráshoz készülve elrugaszkodik a földtől.

d-ng-tr-n-qu-c-16969

Árészt Athéné istennő próbálta “rendszabályozni.” Ő volt az, aki Zeusz fejéből pattant ki, méghozzá teljes fegyverzetben. “A csatakiáltással előugró dárdarázó Athénétől az egész mindenség összerezzent” – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című könyvében. Árészhoz hasonlóan gyakran megjelenik, ahol csata vagy harc folyik. Ő már stratéga, kevés spontán reakció jellemző rá. Hosszú távon tehát azt üzenheti nekünk, hogy a féktelen energiát időnként érdemes gondolkodással és stratégiakidolgozással olyan mederbe terelni, ami majd a szolgálatunkra lesz. Tehát megtanulni uralni, és megtanulni felismerni, hogy mikor van itt az ideje a merészségnek, tettvágynak, ösztönösségnek és mikor a hűvös végiggondolásnak.

A tavasszal újjáéledő természet tehát most az Árészra jellemző tulajdonságokra hívja fel a figyelmünket: aktivitás, bátorság és elszántság. 

 “Tégy meg bármit, amit meg tudsz csinálni, vagy azt gondolod, hogy meg tudod csinálni, ne késlekedj. A bátorságban erő, varázslat és zsenialitás rejlik.” (Johann Wolfgang Goethe)

  • Neked most mivel kapcsolatban lenne szükséged Árész energiájára? Mibe szeretnél belevágni, min szeretnél változtatni? (Írd meg kommentben.)
  • Képzeld el, hogy mindez már megvalósult… Milyennek látod magad? Mit látsz ezen az elképzelt képen vagy jeleneten, mi változott veled kapcsolatban?
  • Jó gyakorlási lehetőség a spontán viselkedésre: pl. ne tervezz semmi konkrét dolgot a hétvégére, hanem a hangulatodnak megfelelően spontán találd ki, hogy mivel töltöd az idődet!

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach