Csillagképek, mítoszaik és üzenetük – A Kos

A legnagyobb ellenség önmagad vagy. Harcolj vele.
Tanulj tőle. Dolgozz rajta. Fordítsd át a negatív energiákat pozitívvá. Külső ellenséggel harcolni könnyű. A legfontosabb a belsődben rejtőző ellenség.”
(Jet Li)

 

Április 24. és május 15. között a Nap a Kos csillagképben (eltérően a zodiákus felosztástól) vándorol. A Kos az újjáéledés, a merészség és az akarat szimbóluma. Ez könnyen összekapcsolható a tavasszal, ilyenkor ugyanis a természet is kirobbanó erővel születik újjá: kizöldülnek a fák, nyílni kezdenek a virágok. Kr. e. 1700 és  Kr. u. 400 között ebben a csillagképben volt a tavaszi napéjegyenlőség pontja. Ezért kezdő csillagképnek és állatövi jegynek is tekintik, az antik leírásokban pedig “az égi jegyek elöljárójának” nevezik. Szemben lévő, kiegészítő csillagjegye pedig a Mérleg lesz.

livin4wheel-229765-unsplash

Az aranygyapjas kos

Minden bizonnyal az arany fényben ragyogó és égbe emelkedő kos a Napot mint az élet forrását szimbolizálta az ókori görögök számára.  A görög mitológiában a Kost az aranygyapjas kossal azonosították, akinek a hátán az égbe repülve Phrixosz megmenekült attól, hogy mostohaanyja feláldozza őt. Miután a fiú szerencsésen eljutott Kolkhiszba, feldáldozta a kost hálája jeléül, aranygyapját pedig Aiétész királynak adta, aki Árész templomában helyezte el. Itt egy éber sárkány őrizte éjjel-nappal. Ez a gyapjú játszik később szerepet az argonauták történetében, akik az Argó hajón indultak a keresésére.

A kos mint áldozati állat megjelenése a történetben az áldozat fontosságára is felhívja figyelmünket. Ha tudatosan feláldozzuk mindazt, ami már nem szolgálja a fejlődésünket – mint például a mára már feleslegessé vált régi beidegződések  –, az áldozat áldássá válik.

A belső sárkány legyőzése

,,Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király jajveszékelt és megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. (…)  György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott (…) és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant.”  (Szent Györgyről szóló részletet a Legenda aureából)

dragon-1589753_1920.png

Sárkányölő Szent György napján (április 24.) lépett be a Nap a Kos csillagképbe. A legenda szerint Dadianosz perzsa király üldözte Györgyöt, a Kappadókiából származó keresztény katonatisztet. Miután a király elfogta, a börtönben hét esztendőig keresztül kínzásokat kellett elviselnie, sőt a történet szerint háromszor meghalt és háromszor feltámadt. Tisztelete Európában a középkorban volt a legerősebb: főként a lovag oltalmazójaként tartották számon. A lovagság intézményének háttérbe szorulásával erősödött meg sárkányölőként való tisztelete.

A sárkány a legtöbb történetben gonosz és félelmetes szereplőként tűnik fel. Alakjához tartoznak a még megzabolázatlan ösztönök, indulatok, meghatározhatatlan félelmek. Legyőzéséhez önuralomra, bátorságra és tetterőre van szükség. Éppen ezt szimbolizálja a Kos csillagkép, ahogy Sárkányölő Szent György alakja is. Ha szembenézünk eddig el nem fogadott tulajdonságainkkal vagy indulatainkkal, vagyis ha megtanulunk uralkodni belső sárkányainkon, akkor építő és kreatív módon használhatjuk fel az eddig romboló energiát. Ehhez ad lendületet és hívja fel figyelmünket az évnek ez az időszaka is.

“Ha vágyaidat megszelídíted: igába foghatod őket és sárkányokkal szánthatsz és vethetsz, mint a tökéletes hatalom maga.

Legtöbb ember, ha véletlenül megpillantja saját mélységének valamely szörnyetegét, irtózattal visszalöki a homályba; ezentúl a szörny még-nyugtalanabb és lassanként megrepeszti a falat. Ha meglátod egyik-másik szörnyedet, ne irtózz és ne ijedj és ne hazudj önmagadnak, inkább örülj, hogy felismerted; gondozd, mert könnyen szelidül és derék háziállat lesz belőle.” (Weöres Sándor)

Forrás:
Antalfai Márta: A sárkány a mesében és az életünkben (Fordulópont 2014/3)
Bartha Lajos: A csillagképek története és látnivalói
Jankovics Marcell: Jelképtár
Sofia Souli: Görög mitológia

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s