Lilla missziója, hogy minél többen megismerjék az etikus és fenntartható kakaóból készített finomságokat. Mesél arról, hogyan talált rá a szenvedélyére, ami ma már a munkája is. A csokikóstolóit csak ajánlani tudom, tényleg egy új dimenziót nyitnak.

Hogyan kezdődött a kapcsolatod a csokival, és hogyan alakult az évek során, egészen a mai napig?
Mindig is édesszájú voltam, nagyon szerettem a csokit, a süteményeket és más édességeket is. Én az iskolai kirándulásra sem szalámis szendvicset, hanem kakaós csigát vittem. De például étcsokoládét csak akkor ettem, ha ment a hasam, szóval inkább házi gyógymód volt, és az íze is ennek megfelelően szörnyen keserű volt, semmi élvezeti értéket nem találtam benne. Az egyetemi éveimet Budapesten töltöttem, itt jutottam el többször is csokis és kézműves vásárokra, ahol megismertem többek között Szántó Tibort és a csokoládéit. Akkor még nem is sejtettem, milyen kincseket kóstoltam, csak később tudatosult bennem, mekkora értéke volt azoknak a csokoládéknak. Nála kóstoltam először pörkölt kakaóbabot is, és emlékszem, mennyire belelkesültem attól, hogy intenzív banános íze volt a kakaóbabtöretnek.
2012 őszén Angliába költöztem a férjemmel, és ott indult be igazán ez a csokis vonal számomra. Ami addig pusztán hobbi volt, a munkámmá vált, hiszen egy kis helyi csokoládéboltban kezdtem dolgozni. Az üzlet egyik sarkában nap mint nap több kilónyi csokoládét olvasztottam és készítettem belőle különféle ízesített táblás csokoládékat a vásárlók szeme láttára. Hétvégenként gyerekzsúrokat, trüffelkészítő tanfolyamokat és kóstolókat is tartottam. Minden közeli csokifesztiválra és vásárra elmentem, hogy személyesen találkozhassak a készítőkkel, és persze mindig degeszre kóstoltam magam. Az élményeimről blogot és Instagram oldalt kezdtem vezetni. Ennek köszönhetően aktív tagja lettem egy nagyon barátságos és lelkes nemzetközi csokis közösségnek.
A munkám mellett beiratkoztam különféle tanfolyamokra is, ahol a bonbonkészítéstől a bean-to-bar csokoládékészítésen át a kóstolásig mindenféle területekben elmerülve mélyítettem a szakmai tudásomat. Három hónapig egy brüsszeli csokiműhelyben is dolgoztam, ahol naponta több ezer bonbon került ki a kezünk alól. Itt döntöttem el, hogy inkább mégsem leszek bonbonkészítő.
Nagyon vonzott a tudásátadás, így a szülési szabadságom lejárta után saját vállalkozást indítottam, és elkezdtem bean-to-bar csokoládékat forgalmazni, illetve ezekkel csokikóstolókat tartani. Végre tényleg úgy érzem, megtaláltam az utam. Nagyon sok fantasztikus csokikészítő van a világon (Magyarországon is!), és azt tapasztalom, hogy alig ismerik őket.
Ezért az lett a misszióm, hogy minél több emberrel megismertessem az igazán finom csokoládékat, az etikus és fenntartható kakaóból készített finomságokat és a mindful kóstolás élményét.
Mit csinálsz pontosan kakaónagykövetként?
Elsődleges célom az ismeretterjesztés és fogyasztói edukálás interaktív, játékos formában. A csokikóstolás nálam nem valami száraz, tudományos tanfolyam, hanem valódi élmény. Egészen más szemmel néznek az emberek a csokoládéra, miután megtapasztalják nálam, mennyire változatos ízei lehetnek és milyen érdekes, ahonnan jön és ahogy készül. Online (és reményeim szerint ősztől személyes) csokikóstolókat tartok, ahova minden csokikedvelőt és érdeklődőt szeretettel várok. A honlapomon és a közösségi média felületeimen hasznos tippeket, termékbemutatókat, érdekességeket, recepteket osztok meg a követőimmel. Csokoládészakértőként nemcsak a fogyasztóknak készítek tartalmakat, hanem a készítőket is gyakran segítem termékfejlesztésben, vagy a termékeik szakmai értékelésében, illetve az online jelenlétük erősítésében is (szövegírás, fordítás).

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?
A legjobb pillanat számomra mindig az, amikor látom az embereken a meglepettséget a kóstoló közben. Aki eljön egy ilyen eseményre, nyilván szereti a csokoládét.
Talán éppen ezért annyira meglepő számukra, hogy amit eddig kóstoltak, az a jéghegy csúcsának legfelső része volt csak. Egy egészen új dimenzió nyílik meg számukra. Fantasztikus érzés megtapasztalni ezt a pillanatot.
Hálás vagyok, amikor egy-egy kóstoló után a résztvevők fotókat küldenek nekem, hogy milyen csokoládékat vásároltak, vagy kikérik a véleményemet a vásárlás előtt, hogy mit ajánlok. Sokan elmesélik, hogy azóta “terjesztik az igét” az ismeretségi körükben, és továbbadják az élményt. Ez számomra mind azt jelzi, hogy van értelme a munkámnak.
A csokikóstolókon az élmény részeként a tanulás és a játékosság is megjelenik. Ezeket miért tartod fontosnak?
A kakaó és a csokoládé elképesztően komplex is tud lenni. Nagyon komoly kémiai folyamatok zajlanak le a készítés során, a kóstolás érzékszervi és agyi működése is bonyolultabb, mint gondolnánk. De végsősoron a lényeg úgyis mindig az, hogy ízlik-e az adott csokoládé vagy sem. Ehhez pedig nem kell atomfizukusnak lennünk. Talán meglepő, de még csak extrán kifinomult ízlelőbimbókkal sem kell rendelkezni hozzá. Az évek során egyértelműen azt tapasztaltam, hogy a csokoládé a legtöbb ember számára egy élvezeti cikk, jutalmazzák magukat vele az emberek, gyermeki örömmel majszolják a csokoládét. Tanulni pedig szintén sokkal könnyebb történeteken, játékos feladatokon keresztül. Így természetesen adta magát, hogy a kóstolót sem egy száraz, szakmai előadásként fogom tartani, hanem a kóstolás közben szinte észrevétlenül adom át azokat az érdekes tudnivalókat, amik így sokkal jobban megragadnak az emberek emlékezetében.
A gyerekkori kedvenc mesénk üzenete gyakran később is visszaköszön az életünk során. Emlékszel a kedvenc mesédre?
Nagyon sok hangjátékot hallgattam gyerekként kazettáról, miközben színeztem vagy babáztam. A leggyakrabban a Bambit vagy A kis herceget hallgattam, ezek máig nagyon kedves emlékeket idéznek fel bennem. Persze nem hagyhatom ki a Pom-Pom meséit sem, hiszen Gombóc Artúr figurájával én is már kisgyerekként is tudtam azonosulni. Érdekes mondjuk, hogy ma már azért nem értek 100%-ig egyet a csokifaló madárral, hiszen ő valóban bármilyen csokit képes volt felfalni.
Én ma már inkább azt az elvet követem, hogy fontosabb számomra a minőség, az etikus kereskedelem és a fenntarthatóság, szóval nem eszem meg akármilyen csokoládét. Ez a Gombóc Artúr ínyenc verziója. Erre biztatom a közönségemet is.
Hol lehet téged megtalálni?
Van egy honlapom (kakaonagykovet.hu), ahol a blogcikkeim, receptjeim mellett a csokikóstolókra is lehet jegyet vagy ajándékutalványt vásárolni. Emellett a legaktívabb az Instagramon vagyok (@kakaonagykovet), de természetesen van Facebook oldalam is (@kakaonagykovet) ahol havonta élőben is jelentkezem a podcast műsorommal, amit Adj rá KAKAÓT! címen találhattok meg.
