Ne nézz hátra, mert kővé válsz

Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat (…) 
(Dan Millman)

Érezted már úgy, hogy túl nagy a mozdulatlanság a mindennapjaidban? Mintha csak állnának a dolgok, nem változna semmi, és jó lenne valami új, ami felfrissíti ezt a megkövesedett állapotot… A mesékben is előfordul, hogy a szereplők hasonló helyzetbe kerülnek: ezt szimbolizálja, amikor egy mesehős kővé válik. Szerencsére ezek a varázslatos történetek útmutatóul szolgálnak, hogy milyen módon lehet elkerülni ezt az állapotot. Sőt, az is kiderül belőlük, hogy a már kővé dermedt szereplő hogyan változhat vissza élettel teli emberré.

kő4

“hazatérőben tilos hátrapillantani”

Az Aran, Barun és Kiranmálá című indiai mesében három testvér éldegél egy csodálatosan szép házban, amit ők építettek és rendeztek be gyönyörűbbnél gyönyörűbb bútorokkal. Egy nap betér hozzájuk egy vándorló szent ember, akit a ház lakói nagy megbecsüléssel fogadnak. A vándor szerint egy dolog kivételével mindenük megvan a teljes boldogsághoz. Ami hiányzik, az a magas hegy tetején lévő aranyfán ülő két papagáj. Ahhoz, hogy elhozzák a madarakat, merésznek kell lenniük, valamint a hazafelé vezető úton tilos hátrapillantaniuk. A két fiú sikeresen megfogja és kalitkába teszi a madarakat, de a hegyoldalon leereszkedve harsány hangokat hallanak, hátrafordulnak, és abban a pillanatban kővé dermednek. Húguk, Kiranmálá is útnak indul, ő is megszerzi a papagájokat, amikor azonban egy hang szólongatni kezdi, visszaemlékszik a szent vándor figyelmeztetésére, és nem néz hátra, hanem továbbmegy. A hegyoldalon lévő sziklákat visszaváltoztatja emberekké, a papagájok pedig sok jó tanáccsal látják el a három testvért a továbbiakban.

A történetekben legtöbbször akkor válik kővé egy szereplő, amikor visszanéz, pedig megtiltották neki. Miért nem volt szabad a testvéreknek hátrafelé nézniük? Mit jelképez ez a cselekedet a mesében? A hátrafelé tekintés a múltba való visszatekintéssel is kapcsolatba hozható. Miért válik kővé, aki a múltba néz? Mert nem a “jelenben él” és nem előre tekint.

kő1

A kő a stabilitás, a maradandóság és a tartósság szimbóluma. A változatlanság és a mozdulatlanság jelképe is. Ha egy meseszereplő a múltba tekint, akkor nem tud haladni és cselekedni. Rejtve maradnak előtte a lehetőségek, mert nem veszi észre őket. Így nem tud megújulni, és nem tudja folytatni az útját. A mesében a két idősebb testvér figyelmét elterelték az őket szólongató hangok, amelyek jöhettek akár a múltból is. Lehet, hogy hallani vélték olyan személyek parancsoló vagy akadályt jelentő mondatait, akikkel régebben kapcsolatban álltak. Elképzelhető, hogy nekik tekintélyszemélyt jelentő emberek mondatait hallották újra, pl. “Úgysem tudod megcsinálni” vagy “Mások nem így szokták, csináld te is a megszokott módon.

Hátranézés helyett tudatosság 

Mikor kerülhetünk hasonló helyzetbe, mint az említett történet szereplői? Például amikor nem tudunk elszakadni egy múltbéli eseménytől. Akár azért, mert nagyon jó élmény volt, és képzeletben visszamenekülünk ehhez a szép emlékhez, akár azért, mert nagyon rossz volt, és nem tudunk szabadulni az emlékétől és a hatásától. Mindkettővel akadályozzuk magunkat, hogy meglássuk a lehetőségeinket és megragadjuk őket a céljainkhoz vezető úton. Olyan, mintha kővé váltunk volna. Kiranmálá a mesében úgy kerülte el, hogy bátyjai sorsára jusson, hogy tudatosította magában a szent vándor figyelmeztetését, vagyis nem nézett hátra. Így elérte, amit szeretett volna: hazavitte a két papagájt. Nem hagyta, hogy a múltból jövő hangok eltántorítsák a céljától. Ezzel megvédte saját magát, és szabadon tovább tudott menni.

kő6.png

Kőszoborból emberré változni

A két kővé vált testvér számára is volt megoldás a mesében. Úgy változtak vissza élettel teli emberré, hogy a lány szentelt vízzel meglocsolta a sziklákat. A víz a kő ellentéte: a stabilitással és a mozdulatlansággal szemben a mozgás szimbóluma. A vízzel való meghintés az újjászületéssel áll kapcsolatban. A friss víz eltörli a múltat mágikus és tisztító ereje által. Életerő, elevenség és szabadság fakad általa. A szentelt víz a vándorló szent embertől származik a mesében. Az élet vizének is hívhatnánk, mert visszahozza az életbe a testvéreket. Elképzelhető, hogy olyan dolgot képviselt vagy mondott, amelynek a hatására felszabadultak a múlt terhe alól a kővé vált emberek, és már nem köti gúzsba őket, ami azelőtt. Lehet, hogy céljukat, küldetésüket is felismerték, és most már önállóan és szabadon cselekedhetnek, hogy meg is valósítsák.

Ha úgy érzed, hogy nagy a mozdulatlanság a mindennapjaidban, gondolj a mesére! A lány emlékezett az egyik legfontosabb mondatra: “ne nézz hátra!” Ha a jelenre fókuszálsz, máris lehetőségek egész tárházát veheted észre magad körül, amelyeket megragadva közelebb kerülhetsz a céljaidhoz.

Az Aran, Barun és Kiranmálá c. mesét a Mese a lótuszvirágról – indiai mesék c. kötetben olvashatod el. A kő és víz szimbólumok jelentésének forrása pedig a Szimbólumtár (Balassi Kiadó).

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Vissza a természetbe!

Tavasszal kizöldülnek a fák, nyílnak a szebbnél szebb virágok, és még a jó idő is hozzájárul ahhoz, hogy minél több időt kint töltsünk a szabadban. Több ezer évvel ezelőtt őseink közel éltek a természethez, így annak körforgása szerint teltek a napjaik. 

demetrius-washington-22418.jpg

Egy régebbi posztban már írtam arról, hogy ma is egyre népszerűbbek az olyan könyvek, amelyekben a főszereplő a vadon mélyén egy tanító segítségével kerül közelebb például a saját magában élő Természeti Emberhez, ilyen például Dan Millman A békés harcos szent utazása című könyve. Vagy gondoljunk a Spirit Weavers Gatheringre, amelyen nők vesznek részt azzal a céllal egy kaliforniai fenyőerdőben, hogy egyensúlyba kerüljenek önmagukkal, tanuljanak egymástól, és hogy megismerjék az anyatermészet birodalmát.

A mesékben is gyakoriak a természeti elemek, sőt, előfordul, hogy a főhős a vadonba megy, hogy bánatától megvigasztalódjon és új erőre kapjon. Például Hófehérke is az erdőn átvágva talált rá a törpék házára, miután menekülnie kellett gonosz mostohája elől. Maga az erdő is gyakran megjelenő szimbólum a mesékben: a beavatást jelképezi. Nyugat-Európában pedig a legendák Zöld embere a természet zabolátlan erejének megtestesítőjeként jelenik meg a mítoszokban, aki a természet körforgására és a megújulásra emlékezteti az embereket.

A talaj és a növények tapintása, a velük való foglalatoskodás, a föld szaga, a növények illata és megnyugtató színeik enyhítik a feszültséget, lelket öntenek az emberbe. Már fél óra kertészkedés is javíthatja a hangulatot, és segíthet szembenézni gondjainkkal, életünk nehézségeivel. S bár egy igazi kert a legjobb, néhány cserép virág gondozása is fölöttébb jótékony hatást gyakorolhat ránk.” (Jane Goodall)

chris-barbalis-223977.jpg
3 OK, HOGY MINÉL TÖBB IDŐT TÖLTS A TERMÉSZETBEN:
  1. A zöld szín nyugtatóan hat. A zöld a tavasz, a remény és a természet megújulásának, bőségének szimbóluma. Az új életet és a növekedést jelképezi. A természet és a növények színe, így helyiségek színeként is relaxáló hatása van. Fokozza a hatást, ha zöld szobanövényeket is elhelyezünk a környezetünkben. A kék és a sárga keverékeként egyesül benne a férfi és a női minőség, emiatt is harmonikus színként tartjuk számon.
  2. A természet körforgása az örök természeti törvényekre emlékeztet minket: a dolgok keletkeznek, majd elmúlnak, utána pedig születik valami új, és így tovább. Akik erdőközelben laknak vagy sokat kirándulnak, a természettel szinkronban élhetik meg az évszakoknak megfelelő lelki történéseket. Például tavasszal a frissességet, megújulást, ősszel pedig az elengedést, a lelki lomtalanítást.
  3. Egészségmegőrző szerepe is nagy. A tiszta levegő, valamint egy jó séta segít abban, hogy utána pihentebb legyél.
Az erdő a határtalan kedvesség és jóakarat sajátos szervezete, amely semmit sem igényel a létezéséhez, de védelmet ad minden lény számára. Árnyat kínál még a favágónak is, aki elpusztítja.” (Buddha)
ales-krivec-23083

Jó időtöltést a természetben!

 
Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Színező – A Végtelen Történet

Nem uralkodott, soha nem alkalmazott erőszakot, nem gyakorolta a hatalmat, nem parancsolt semmit és nem ítélt el senkit, nem támadott meg soha senkit, és soha nem kellett támadás ellen védekeznie, mert senkinek sem jutott volna eszébe, hogy fellázadjon ellene vagy ártson neki. Az ő színe előtt mindenki egyenlő volt. (Michael Ende: A végtelen történet)

DSC03917bb.png

A legújabb színezőmön A Végtelen Történet című könyv egyik szereplője, a Kislány Királynő látható.

Töltsd le, nyomtasd ki, és kezdődhet is a színezés! A letöltéshez kattints ide: LETÖLTÖM.

Jó kikapcsolódást!

Floralia – Milyen egy tavaszünnep római módra?

Itt van a biborszínü tavasz, már önti az újult / Föld a virágot” (Vergilius)

A történelem már az iskolában sem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé, mégis vannak olyan helyek, ahol ott járva legszívesebben mindennek utánanéznék: kik laktak itt, mikor épültek a hely ma már romos épületei? Ilyen hely például a táci Gorsium Régészeti Park, ahol a hétvégén felelevenítették a Floralia (Tavaszünnep) ókori hagyományát is. Én is ellátogattam erre a különleges programra.

Floralia

Tavaszünnep az ókori Rómában

A tavasz a görög-római mitológiában Flora és Venus évszaka. Flora a termékenység, a tavasz és a virágok istennője, és az ókori Rómában tavasszal ünnepséget tartottak a tiszteletére.

Ki volt Flora istennő?

Nimfaként született, majd Zephyr, a nyugati szél istene beleszeretett. Házasságuk után vált Flora a tavasz istennőjévé.

A Floraliát az ókori Római Birodalomban nagyon jelentős, hatnapos ünnepként tartották számon. Ilyenkor a nők színes, hétköznapi viseletüktől eltérő ruhát viseltek, nyakukba virágfüzért akasztottak, és virágkoszorút tettek a fejükre. Az állatokat is virággal borították.

Az Ókori lexikon szerint az első öt nap azzal telt, hogy kicsapongó bohózatokat adtak elő, az utolsó napon pedig kecskékre és nyulakra vadásztak. A gladiátorjátékok mellet pedig kocsihajtó versenyt is rendeztek. Szokás volt az is, hogy a szegényeknek borsót és lencsét szórtak, ami a termékenység szimbóluma volt. Mindemellett pedig nem maradhatott el a lakoma, a tánc és a mulatozás sem. 

DSC03888.png

Floralia – ma

Ehhez hasonló ókori ünnepnek lehettek tanúi – köztük én is -, akik a hétvégén ellátogattak a Gorsium Régészeti Parkba. A láthatóan rendkívüli népszerűségnek örvendő programon elénk tárult az ókori Római Birodalom lakóinak élete.

A tömegbe légiós katonái vegyültek, gladiátorjátékokat is megtekinthettünk, sőt, maga a császár is tiszteletét tette. Részt vehettünk egy római kori esküvőn, később pedig egy rabszolgavásárba csöppentünk. A gyerekek kézműves foglalkozáson vehettek részt, állatokat simogathattak, lovagolhattak, ráadásul még régészeti ásatást is folytathattak. Sokan készítettek virágkoszorút, amelyet aztán korhűen a fejükön viseltek. 

Akinek pedig a színházi élmény jelenti a szórakozást és a ünnepet, az is elégedett lehetett: Arisztophanész Békák című darabjának Békétlenek elnevezésű átdolgozását tekinthette meg az ilyen jellegű élményre vágyó római polgár.

DSC03876.png

Miről mesélnek az ókori romok?

Nehéz lenne kedvenc programot kiemelni, de legjobban a feltárt romok közötti séta tetszett. A IV. századi helytartói palota alaprajzában könnyen kivehető, hol voltak a szobák falai, az ajtók lehetséges helyén még be is lehet sétálni az egykori helyiségekbe. Megtekinthető egy ókeresztény bazilika homlokzata, a templom belső terében pedig egy még régebbi épület falfestménye látható.

Az ókori város romjai között barangolva varázslatos és egyben misztikus élményben lehet része az odalátogatóknak. Érezni a több mint másfél évezredes utcák különleges atmoszféráját. Nekem az jutott eszembe, miközben az antik kőemlékek és oszlopok között sétáltam, hogy akik ezen a helyen laktak, és itt élték a mindennapjaikat, miben hasonlítottak a ma élő emberekre és miben voltak mások? Mit üzennének most nekünk? Szerintem azt, hogy az ünneplés továbbra is fontos: most például itt a tavasz, a megújulás ideje. Én legalábbis ezt az üzenetet olvastam ki.

Te mivel ünnepeled, hogy itt a tavasz? Több időt töltesz a természetben? Esetleg az újjáéledő természettel együtt neked is sikerült elkezdeni valamit, amit már régóta szerettél volna? A tavaszi időszak megfelelő erre.

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

DSC03894

DSC03880.pngDSC03862.pngDSC03890

Tündérmesék (?) lázadó lányoknak

A tündérmeséket időnként olyan vádak érik, hogy “csak mese habbal“, vagy hogy a női főszereplők nem mutatnak túl nagy aktivitást bennük, nem követendő példák a lányok számára. A mesék ősi bölcsességeket tartalmaznak. Valóban ki kellene dobnunk őket az ablakon, mert nem lennének időtállóak? A téma most újra terítékre került egy nemrégen megjelent könyv kapcsán.

Az olasz szerzőpáros, Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (Good Night Stories For Rebel Girls) címmel adták ki formabontó könyvüket, amelynek várhatóan októberben magyar nyelvű kiadása is megjelenik.

marjorie-bertrand-147634

A szerzők elmondása szerint a tündérmesékkel az a baj, hogy a női főszereplők önerőből semmit nem érnek el a mesében, csak egy herceg, egy egér vagy más segítő révén. Olyan könyvet szerettek volna a mai kislányok kezébe adni, amelyben valódi nők érik el az álmaikat, kizárólag a saját erejüknek köszönhetően. A könyvben – többek között – híres tudósok, szakácsok, írónők, sportolók, művészek szerepelnek, köztük például Serena Williams és Frida Kahlo.

Egy rövid videóban mutatják meg, hogy milyen lenne, ha a Hamupipőke főszereplője férfi lenne,  herceg helyett pedig hercegnő szerepelne.

A történet végén felteszik a kérdést: “Olvasnátok ezt a mesét a fiaitoknak? Akkor miért olvassátok a lányaitoknak?”

Az én válaszom az első kérdésre az, hogy “Nem.” A megváltoztatott történetet nem olvasnám, mert egy évszázadok, sőt feltehetően évezredek alatt kialakult meseszerkezetet bontana meg. A tündérmesék ősi bölcsességeket tartalmaznak, és bár sokáig szájhagyomány útján terjedtek, a változtatások mellett a struktúra állandósága jellemző.

A második kérdésre több indokot is összegyűjtöttem. A könyv alkotóival ellentétben úgy gondolom, hogy a hagyományos mesék nagy jelentőséggel bírnak. Azért olvasnám a lányoknak továbbra is őket, mert a tündérmesék

  1. Szimbolikusan hatnak, nem szó szerint. Nagyon sok réteget, elemzési lehetőséget foglalnak magukban. Például egy olyan apró részlet is nagy jelentőséggel bír, amikor Hamupipőke kiválogatja a lencsét a hamuból. Átvitt értelemben a hasznos dolgokat szétválasztja a haszontalanoktól, ezzel lelki lomtalanításra, rendrakásra tanít. A Csipkerózsika sem arról szól, hogy a főszereplője csupán békésen szunyókál. A kislány keresztelőjére ugyanis nem hívták meg a tizenharmadik tündért, aki úgy állt bosszút, hogy elaltatta Csipkerózsikát. Ez kifejezheti azt, hogy ha életünk valamely területét elhanyagoljuk, vagy ki akarjuk rekeszteni, az előbb-utóbb visszaüt. Egy másik értelmezés szerint pedig befelé forduló, inkubációs időszakainkat is kifejezheti, ilyen például a lányoknál a 14 éves koruk körül kezdődő korszak, amely során szeretnek egyedül lenni, esetleg naplót írni.
  2. Pozitív hatással vannak a gyerekek lelki fejlődésére. Ezekből a történetekből tanulják meg, hogy a jó elnyeri jutalmát, és hogy érdemes küzdeni, hogy túljussunk az akadályokon. Hamupipőke is nevezhető “lázadónak”, mert gonosz mostohaanyja tiltása ellenére elment a bálba.
  3. Megküzdési módokat tanulhatunk belőlük, majd ez alapján kialakíthatjuk a sajátunkat, felnőttkorban is! Így lelki egészségmegőrző szerepe sem elhanyagolható!
  4. Segítenek megtalálni belső erőforrásainkat. A mesékben a sovány gebéből táltos paripa lesz. Hogyan? Úgy, hogy a gazdája megdolgozott ezért az átalakulásért: saját tulajdonságain, készségein munkálkodott, hogy azok a szolgálatára legyenek, és táltos paripaként repítsék a céljai felé.
  5. Arra is tanítanak, hogy fogadjuk el a segítséget, ha az a javunkat szolgálja. Miért kellene mindent önerőből, Jeanne d’Arcként megoldani? Szerintem semmit nem von le a tündérmesék hősnőinek erejéből és a kitartásából, ha elfogadják a számukra gyümölcsöző segítséget, sőt, ezzel azt sugallják, hogy ismerjük fel az ilyen lehetőségeket.

park-troopers-221399

Az említett könyvet nagyon jó kezdeményezésnek tartom – amelyből példaképeket találhatnak maguknak a lányok -, de nem a mesék helyett, hanem mellett. Óvodáskorban a tündérmesék nagy hatással vannak a gyerekek lelki fejlődésére, a könyvben szereplő valós és életrajzi történetek iránt pedig körülbelül kilencéves kor körül szoktak elkezdeni érdeklődni. Tehát nem helyettesíti egyik a másikat.

A tündérmesék és az életrajzi történetek egyaránt érdekesek és hasznosak lehetnek mindenkinek, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ha pedig valaki ragaszkodik ahhoz, hogy erős és független női főszereplő legyen a mesében, annak ajánlom Vaszilisza történetét vagy a Napleánya királykisasszony című magyar népmesét, amelynek főszereplője egy olyan királylány, hogy férfi legyen a talpán, aki megállja mellette a helyét.

***Sokan érdeklődtetek a könyv megjelenéséről. Amint friss információhoz jutok a könyvvel kapcsolatban, a Mesevonal Facebook-oldalon értesülhettek róla. Kövesd az oldalt, hogy ne maradj le róla.***

Neked ki a kedvenc mesehősnőd, és miért pont ő?

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

6 ötlet, hogyan nyerd vissza az energiádat

Úgy érzed, hamarosan ledönt a tavaszi fáradtság? Vagy kimerültél, mert tele vagy teendőkkel, de legszívesebben inkább pihennél? Bármi is az oka, pihenésre, kikapcsolódásra mindenkinek, így neked is szükséged van. 6 ötletet olvashatsz arról, hogyan töltődhetsz fel, és természetesen a lista folytatható…

kosal-ley-186072.jpg

Ismered a Terüljasztalka, Aranyszamár és Bújjkibunkó című mesét? Ebben a történetben a főhős a szolgálatért egy varázsasztalkát kap, amit a ravasz fogadós ellop tőle, de szerencsére a főszereplő a mese végén visszaszerzi azt. Ez az asztal olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy ha kimondják a “Terülj, terülj, asztalkám!” varázsigét, mindenféle étel-ital terem rajta, ami szem-szájnak ingere, és alig tud az ember válogatni a kínálatból.

A fáradtság és kimerültség érzése viszont bőség helyett inkább hiányérzettel szokott párosulni. Teremts egyensúlyt a napi felelősség és saját örömöd között. – írja Clarissa Pinkola Estés Farkasokkal futó asszonyok című könyvében. Ha az egyik oldalon túl sok van a munkából és az erőfeszítésből, a másik oldalon pedig kevés a pihenésből, felborul az egyensúly, és végül már a munka sem lesz gyümölcsöző.

A pihenés, a feltöltődés és a kikapcsolódás szerintem a szabadsághoz és a bőséghez is kapcsolódik. Gondolj például arra, hogy amikor nyaralsz, rendelkezel azzal a szabadsággal, hogy eldöntheted számos könyv közül, hogy melyiket olvasd, sok program közül, hogy melyiket válaszd, és mindegyik a kikapcsolódásodat szolgálja. Ha teremtesz magadnak erre időt, utána újult erővel haladhatsz a célod felé, folytathatod a munkádat vagy a tevékenységedet.

brooke-lark-96402.jpg

Neked most miből van szükséged bőségre? Ha csoda történne, és lenne egy hasonló asztalod, mint az említett mesében, ami nem csak ételt, hanem bármilyen kényeztető dolgot hipp-hopp odavarázsolna eléd, mit választanál? 

Néhány ötlet:

  1. Semmittevés. Néha egyszerűen jó semmit nem csinálni, csak pihenni, és hagyni, hogy történjenek a dolgok. Ilyenkor újratöltődnek a “pszichikus energiák”, amit például művészeknél nagyon aktív, termékeny időszak követhet. Erről a Mit álmodott Csipkerózsika? című bejegyzésemben bővebben olvashatsz. Mindemellett a megfelelő mennyiségű pihenőidő vagy alvás kedvezően hat a hangulatodra is.
  1. Szó szerint terülj-terülj asztalkám. A tápláló és finom ételektől hamar erőre kapsz. Ha pedig időt szánsz rá, és lassan kortyolgatva iszol egy jó kávét vagy egy finom teát, érezni fogod a hatását!
  1. Kint a természetben. Lehet, hogy sokat dolgozol bent, és a friss levegő, valamint a tavasszal zöldben pompázó természet és egy kis séta töltene fel most legjobban. A természet – már csak a zöld szín miatt is – bizonyítottan jó hatással van az emberek lelkiállapotára. Ha az időjárás is megengedi, menj ki az erdőbe, egy parkba vagy a kertbe! Utána garantáltan frissebbnek érzed magad!
  1. Olvasás. Van olyan könyv, amit már régóta el szeretnél olvasni? Belemerülni egy történetbe, és akár távoli tájakon járni általa segít kilépni a hétköznapok sodrásából.
  1. Társaság, beszélgetés. Az utóbbi időben kevés időt szántál a beszélgetésre, találkozásokra? Egy kellemes társalgás csodát tud tenni ilyenkor – lehetőleg nem telefonon vagy virtuálisan, hanem személyesen.
  1. Végre szeretnél több időt szánni a hobbidra? A szabadidős tevékenység, amit szenvedéllyel, lelkesedésből csinálsz és teljesen elmerülsz benne, energiával tölt fel. Mindegy, hogy ez sport, zene, művészeti tevékenység, játék… Vagyis bármi, ami közben úgy érzed, hogy megszűnik az idő, és kiteljesedsz benne. Ez rengeteg energiát és motivációt ad.

És még folytathatnám a sort… A jó hír, hogy neked is lehet ilyen terüljasztalkád. Ha úgy érzed, most nincs nálad, szerezd vissza, ahogy a történet főhőse is. Ha teremtesz magadnak elég pihenőidőt, már működik is! Ha nincs rá egy vagy akár több napod, beiktathatsz a nap folyamán rövid szüneteket is. Amikor pedig feltöltődtél, képzeletben tedd el asztalt, és majd ha újra szükséged lesz rá, vedd elő megint.

Jó kikapcsolódást és feltöltődést!

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Az elrugaszkodás ereje

Újévi fogadalom helyett: tavaszi fogadalom?

Sokan újévkor tesznek fogadalmat, és elhatározzák, hogy mostantól mit fognak máshogy csinálni vagy pedig eldöntik, hogy az új év kezdetével belevágnak valami új dologba is: új év – “új élet”. A tél közepén, a mínusz fokok és a lehangolóan borús idő közepette szerintem nehezebb megvalósítani ezeket a terveket. Viszont tavasszal, amikor a természet is újjáéled, és ez az új kezdet a levegőben is érezhető, érdemes elkezdeni, amit eddig csak tervezgettünk.

katherine-mccormack-81961

Mindig szerettem a föld nedves illatát az esős tavaszi napok után. Úgy éreztem, reménnyel van tele, és az eljövendő illatos virágok, árnyat adó zöld levelek ígéretével.” (Nien Cheng)

A tavaszi napéjegyenlőséghez köthető Kos állatövi jegy szimbóluma szarvakat ábrázol  , amely két, az ég felé kitárt karként is megjelenik. Claus Riemann, aki összekötötte a tizenkét állatövi jegyet a mesék világával, leírja, hogy ez az ábrázolás egy régi rúnából, a Mahn-rúnából alakult ki, melynek jelentése születés és feltörő élet. Tehát a harcos és a győztes energiáját képviseli, amely legyőzi a telet, a sötétséget (lezárja?) a fény erejével. Nem a télre tekint vissza, hanem előre, a kibontakozó tavaszra.

Ezt a harcos energiát képviseli a görög mitológiában Árész, a hadisten és harcos. Ő az, aki nem szereti a rendet és a nyugalmat, sokkal inkább a cselekvést és az aktivitást. Személye azt a magatartást fejezi ki, amikor könnyen belevágunk az újba, alig várjuk, hogy máris elkezdjünk valamit, amikor tele vagyunk tettvággyal. Ilyenkor nem érdekel, hogy milyen akadályokkal szembesülhetünk, hanem ösztönösen elindulunk valamilyen irányba. Tehát az elindulást, a “hősi út” kezdetét jelképezi. (Persze ahhoz, hogy új dologba belevágjunk, érdemes a régit elhagyni. Erről korábban A szétválogatás művészete c. bejegyzésben írtam.) Valószínűleg Te is érezted már ezt a fajta “árészi” energiát, amikor bátran elkezdtél valamit, például egy tanfolyamot, ami nagyon érdekelt vagy pedig belevágtál egy új hobbiba.

Amikor ösztönösen reagálunk egy helyzetben, nem pedig gondolkodunk, és végignézzük a lehetséges módokat, történéseket, akkor is Árészhoz hasonlóan viselkedünk. A spontán reakciók is ide tartoznak. Ugyan a mitológia szerint magának a hadistennek és környezetének is gyakran meggyűlt a baja a már említett viselkedés miatt, de ha ez nem egyoldalúan van jelen, hanem a megfelelő helyen és időben, akkor a szolgálatunkra lehet. Ha mozdulatban kellene megfogalmazni, amit ez a fajta energia képvisel, az a mozdulat lenne, amikor az ember lendületet vesz és az ugráshoz készülve elrugaszkodik a földtől.

d-ng-tr-n-qu-c-16969

Árészt Athéné istennő próbálta “rendszabályozni.” Ő volt az, aki Zeusz fejéből pattant ki, méghozzá teljes fegyverzetben. “A csatakiáltással előugró dárdarázó Athénétől az egész mindenség összerezzent” – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című könyvében. Árészhoz hasonlóan gyakran megjelenik, ahol csata vagy harc folyik. Ő már stratéga, kevés spontán reakció jellemző rá. Hosszú távon tehát azt üzenheti nekünk, hogy a féktelen energiát időnként érdemes gondolkodással és stratégiakidolgozással olyan mederbe terelni, ami majd a szolgálatunkra lesz. Tehát megtanulni uralni, és megtanulni felismerni, hogy mikor van itt az ideje a merészségnek, tettvágynak, ösztönösségnek és mikor a hűvös végiggondolásnak.

A tavasszal újjáéledő természet tehát most az Árészra jellemző tulajdonságokra hívja fel a figyelmünket: aktivitás, bátorság és elszántság. 

 “Tégy meg bármit, amit meg tudsz csinálni, vagy azt gondolod, hogy meg tudod csinálni, ne késlekedj. A bátorságban erő, varázslat és zsenialitás rejlik.” (Johann Wolfgang Goethe)

  • Neked most mivel kapcsolatban lenne szükséged Árész energiájára? Mibe szeretnél belevágni, min szeretnél változtatni? (Írd meg kommentben.)
  • Képzeld el, hogy mindez már megvalósult… Milyennek látod magad? Mit látsz ezen az elképzelt képen vagy jeleneten, mi változott veled kapcsolatban?
  • Jó gyakorlási lehetőség a spontán viselkedésre: pl. ne tervezz semmi konkrét dolgot a hétvégére, hanem a hangulatodnak megfelelően spontán találd ki, hogy mivel töltöd az idődet!

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Hogyan segítenek a mesék – nekünk, felnőtteknek is?

jorgebucay

Régen a mese legalább annyira felnőttműfaj volt, mint gyerekműfaj. Hogy ma már miért nincs így? Mert a felvilágosodás korában, amikor az egyoldalú racionalitás került előtérbe, a meséket gyerekműfajnak kezdték tekinteni. Marie-Louis von Franz svájci pszichológus – aki sokat foglalkozott a mesék lélektanával – leírja, hogy néhány törzs életében máig nagy szerepet játszik a történetmesélés, a felnőttek körében is. A mesékben ugyanis olyan ősi bölcsességek, szimbólumok és üzenetek vannak, amelyek bármilyen kultúrában élő embernek iránymutatásul és segítségül szolgálnak.

A legtöbb eseménynek, ami velünk történik, a lelki folyamatoknak, valamint a problémáink nagy részének van mesebeli megfelelője. Gondoljunk például Hófehérke felnőtté válására: ahhoz, hogy a lányból nő legyen, próbákat kell leküzdenie, melyeket a mesében a gonosz mostoha állít elé. Hófehérke elüldözése otthonról szimbolikus értelemben utal arra, hogy most már a saját útján kell elindulnia. A Szépség és a Szörnyeteg pedig – többek között – arra tanít, hogy nézzünk szembe árnyékos, szörnyetegnek tűnő oldalunkkal, tulajdonságainkkal, mert ez szükséges a fejlődéshez.

A gyerekek értékítéletének és világnézetének kialakulásában is fontos szerepe van a népmeséknek és a bennük található szimbólumoknak. Kiemelendő lelki egészségmegőrző szerepe, mert megküzdési módokat tanulhatunk belőlük, majd ez alapján kialakíthatjuk a sajátunkat, felnőttkorban is!

iranytu.png

A mese főhőse elindul, hogy megoldást keressen a problémájára, hogy elérje célját, álmait, majd az útja során megküzd a kihívásokkal. Ez egy tanulási folyamat számára.

A népmesék nagy részében a főszereplő eléri célját, és az akadályok hozzásegítik, hogy adottságait, lehetőségeit kibontakoztathassa. Sőt, szükséges is ezeket kifejlesztenie, továbbfejlesztenie, hogy tovább tudjon haladni. Ha például Jancsi és Juliska nem eszel ki egy tervet a szabadulásra, és ha Juliska nem szedi össze a bátorságát, hogy a megfelelő pillanatban cselekedjen, akkor valószínűleg soha nem szabadultak voltak ki a banya fogságából. A meséknek tehát üzenetük van, és ezek az üzenetek sokszor szimbólumok, archetípusok által jelennek meg. Az említett mesében például a boszorkány lehet valami olyan dolognak, félelemnek a jelképe, amitől már érdemes lenne megszabadulnunk, amit le kellene küzdenünk a fejlődésért, továbblépésért.

A mese a maga egyetemességével megidézi a végtelen kimondhatatlan egységét, amire egész életünkben vágyakozunk.” (Antalfai Márta)

Természetesen egy mesén belül sokféle téma megjelenik, az olvasót az a mozzanat ragadja meg általában, ami jelenleg foglalkoztatja. Ez pedig iránytűként szolgál lelki értelemben: mit képvisel az a szereplő, az a mozzanat, ami akár pozitívan, akár negatívan a legnagyobb hatással volt rád a történetben?

Belső erőforrásinkra is rátalálhatunk a segítségükkel. Gondolj például azokra a tündérmesékre, amelyekben a sovány gebéből táltos paripa lesz. De hogyan változik át? Úgy, hogy gazdája, a főhős megdolgozott ezért az átváltozásért: táplálta, például tüzes parázzsal etette. Saját tulajdonságain, készségein dolgozott, hogy aztán szolgálatára legyenek, és táltos paripaként “elrepíthessék” oda, ahova szeretné.

A MESÉK TEHÁT A FELNŐTTEKRŐL IS SZÓLNAK!

A halász és a nagyravágyó felesége a konfliktusokról a házasságban
A kis hableány a beteljesületlen szerelemről
★A Hófehérke a rivalizálásról (a mostoha rivalizál Hófehérkével)
★A Napleánya-mesék az erős, független nőkről
A sárkányölő vitéz a hódítási és birtoklási vágyról
A három toll a belső erőforrásaink megtalálásáról

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Színező – “Harmónia és egyensúly”

ladymockup

Az új év hozzon harmóniát és egyensúlyt az életedbe! A színezés jó alkalmat nyújt a pihenésre, relaxálásra. Töltsd le a legújabb színezőmet, nyomtasd ki, és kezdődhet is a színezés!

A színező letöltéséhez kattints ide: http://bit.ly/2iSDpEI

“Az egyensúly megtartására kiélezett ösztönökkel ugorj, ahová akarsz, üvölts kedvedre, fogadd el, ami ott van, tudj meg róla mindent, hagyd, hogy érzéseid kiüljenek szemedbe, nézz bele mindenbe, nézd meg, amit látsz.” (Clarissa Pinkola Estés)