Hogyan segítenek a mesék – nekünk, felnőtteknek is?

jorgebucay

Régen a mese legalább annyira felnőttműfaj volt, mint gyerekműfaj. Hogy ma már miért nincs így? Mert a felvilágosodás korában, amikor az egyoldalú racionalitás került előtérbe, a meséket gyerekműfajnak kezdték tekinteni. Marie-Louis von Franz svájci pszichológus – aki sokat foglalkozott a mesék lélektanával – leírja, hogy néhány törzs életében máig nagy szerepet játszik a történetmesélés, a felnőttek körében is. A mesékben ugyanis olyan ősi bölcsességek, szimbólumok és üzenetek vannak, amelyek bármilyen kultúrában élő embernek iránymutatásul és segítségül szolgálnak.

A legtöbb eseménynek, ami velünk történik, a lelki folyamatoknak, valamint a problémáink nagy részének van mesebeli megfelelője. Gondoljunk például Hófehérke felnőtté válására: ahhoz, hogy a lányból nő legyen, próbákat kell leküzdenie, melyeket a mesében a gonosz mostoha állít elé. Hófehérke elüldözése otthonról szimbolikus értelemben utal arra, hogy most már a saját útján kell elindulnia. A Szépség és a Szörnyeteg pedig – többek között – arra tanít, hogy nézzünk szembe árnyékos, szörnyetegnek tűnő oldalunkkal, tulajdonságainkkal, mert ez szükséges a fejlődéshez.

A gyerekek értékítéletének és világnézetének kialakulásában is fontos szerepe van a népmeséknek és a bennük található szimbólumoknak. Kiemelendő lelki egészségmegőrző szerepe, mert megküzdési módokat tanulhatunk belőlük, majd ez alapján kialakíthatjuk a sajátunkat, felnőttkorban is!

iranytu.png

A mese főhőse elindul, hogy megoldást keressen a problémájára, hogy elérje célját, álmait, majd az útja során megküzd a kihívásokkal. Ez egy tanulási folyamat számára.

A népmesék nagy részében a főszereplő eléri célját, és az akadályok hozzásegítik, hogy adottságait, lehetőségeit kibontakoztathassa. Sőt, szükséges is ezeket kifejlesztenie, továbbfejlesztenie, hogy tovább tudjon haladni. Ha például Jancsi és Juliska nem eszel ki egy tervet a szabadulásra, és ha Juliska nem szedi össze a bátorságát, hogy a megfelelő pillanatban cselekedjen, akkor valószínűleg soha nem szabadultak voltak ki a banya fogságából. A meséknek tehát üzenetük van, és ezek az üzenetek sokszor szimbólumok, archetípusok által jelennek meg. Az említett mesében például a boszorkány lehet valami olyan dolognak, félelemnek a jelképe, amitől már érdemes lenne megszabadulnunk, amit le kellene küzdenünk a fejlődésért, továbblépésért.

A mese a maga egyetemességével megidézi a végtelen kimondhatatlan egységét, amire egész életünkben vágyakozunk.” (Antalfai Márta)

Természetesen egy mesén belül sokféle téma megjelenik, az olvasót az a mozzanat ragadja meg általában, ami jelenleg foglalkoztatja. Ez pedig iránytűként szolgál lelki értelemben: mit képvisel az a szereplő, az a mozzanat, ami akár pozitívan, akár negatívan a legnagyobb hatással volt rád a történetben?

Belső erőforrásinkra is rátalálhatunk a segítségükkel. Gondolj például azokra a tündérmesékre, amelyekben a sovány gebéből táltos paripa lesz. De hogyan változik át? Úgy, hogy gazdája, a főhős megdolgozott ezért az átváltozásért: táplálta, például tüzes parázzsal etette. Saját tulajdonságain, készségein dolgozott, hogy aztán szolgálatára legyenek, és táltos paripaként “elrepíthessék” oda, ahova szeretné.

A MESÉK TEHÁT A FELNŐTTEKRŐL IS SZÓLNAK!

A halász és a nagyravágyó felesége a konfliktusokról a házasságban
A kis hableány a beteljesületlen szerelemről
★A Hófehérke a rivalizálásról (a mostoha rivalizál Hófehérkével)
★A Napleánya-mesék az erős, független nőkről
A sárkányölő vitéz a hódítási és birtoklási vágyról
A három toll a belső erőforrásaink megtalálásáról

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Reklámok

Színező – “Harmónia és egyensúly”

ladymockup

Az új év hozzon harmóniát és egyensúlyt az életedbe! A színezés jó alkalmat nyújt a pihenésre, relaxálásra. Töltsd le a legújabb színezőmet, nyomtasd ki, és kezdődhet is a színezés!

A színező letöltéséhez kattints ide: LETÖLTÖM

“Az egyensúly megtartására kiélezett ösztönökkel ugorj, ahová akarsz, üvölts kedvedre, fogadd el, ami ott van, tudj meg róla mindent, hagyd, hogy érzéseid kiüljenek szemedbe, nézz bele mindenbe, nézd meg, amit látsz.” (Clarissa Pinkola Estés)

A Szépség és a Szörnyeteg adventi üzenete

A sötétség lehetősége teszi olyan ragyogóvá a nappalt.” (Stephen King)

dabkxsptaek-gareth-harper.jpg

Adventkor a téli napforduló idején megszülető Fényt várjuk. Az ősi kultúrákban ugyanúgy fontos időszak volt ez, ahogy ma is. A keresztények karácsonykor Jézus születésére emlékeznek, aki elhozta a belső fényt az emberek számára, és valószínűleg a legtöbb ember ilyenkor a „szeretet ünnepére” készül.

A négy hétig tartó várakozás és készülődés sokszor mégis kapkodással telik, aminek a közepette nehéz ráhangolódni az ünnepre. Ilyenkor mintha elvárások nehezednének ránk: „minden legyen tökéletes, hiszen ez a legszebb ünnep”, „jól sikerüljön a vacsora”, „te jó ég, még takarítani is kell…” És amikor a készülődés után jó lenne végre ünnepelni, csak a fáradtság és az idegesség van jelen. A karácsonyra emlékeztetnek minket már advent első vasárnapján az utcákon kivilágított díszek, a karácsonyi zene és a már feldíszített fa a városok főterén. Mindez valóban megnehezíti már karácsony előtt egy hónappal, hogy ne a külsőségekre figyeljünk. Advent ugyanis egy belső készülődést rejt magában, amelynek a végén bennünk is megszületik a fény, ahogy ilyenkor a természetben is. Az év legsötétebb napja (december 21.) után fordul a helyzet, és a következő napon már egy kicsit hosszabb a nappal: győzött a fény a sötétség felett. Mindezt szimbolizálják szenteste a karácsonyfa csillogó díszei, égősorai, és hogy az adventi koszorún már mind a négy gyertya világít. Nem véletlenül helyezte a keresztény egyház a téli napforduló idejére Jézus születésnapjának ünneplését, őt tartják ugyanis a Világ Világosságának.

umicmyrnbxc-joanna-kosinska

A négy adventi hét időszaka alatti belső készülődésben segíthet A Szépség és a Szörnyeteg című mese üzenete (A mese Legszebb esti meséim kincsestára c. könyvben található változatát használtam fel a bejegyzéshez). A jól ismert és nagy népszerűségnek örvendő mesének többféle megközelítési módja látott már napvilágot. Most az adventi készülődéssel kapcsolatban lesz róla szó, de az év bármelyik időszakában aktuális lehet.

A Szörnyeteg a mesékben legtöbbször személyiségünk árnyékos oldalát jelképezi. Milyennek képzelünk el egy szörnyeteget? Nagy valószínűséggel félelmetesnek, torznak, ijesztőnek, pusztítónak. Az általunk el nem fogadott tulajdonságaink, vágyaink és félelmeink is hasonlóan ijesztőnek tűnhetnek számunkra. Ilyen lehet többek között, amikor olyan kimondott vagy kimondatlan elvárások érkeznek felénk, amelyeknek bár nem akarunk, mégis törekszünk megfelelni. Előfordulhat, hogy önzőnek érezzük magunkat, mert mi máshogy szeretnénk alakítani az életünket, mint ahogy a körülöttünk lévők gondolják, hogy alakítanunk kellene, de ezt magunknak sem valljuk be. Ez akár állandó elégedetlenségben is megnyilvánulhat, sőt, folyamatosan másokat hibáztathatunk emiatt. Végül kiderülhet, hogy teljesen jogos igényeinket nem sikerült megvalósítanunk, és ha végiggondoljuk a számunkra fontos dolgokat, rájöhetünk, hogy érdemes tenni értük. Ha felismerjük, hogy például azért irigykedünk a másik emberre, mert úgy tűnik, hogy sok szabadideje van, érdemes végiggondolni, milyen igényünk jelenik meg emögött. Lehet, hogy azt hisszük, mi nem tehetjük meg, hogy hosszabb időre kikapcsolódunk, mert “még ezt is el kell intézni, meg azt is, bezzeg ő csak lógatja a lábát…” De ha a mélyére ásunk, és bepillantunk az “árnyékba”, felfedezhetjük, hogy például szeretnénk elolvasni egy könyvet, amit már régen kinéztünk, vagy valami hasonlóan pihentető dolog, de nem engedélyeztünk rá magunknak időt. Mert talán azt gondoljuk, hogy nem érdemeljük meg, vagy mert mások szemében lustaságnak tűnhet, ha magunkra is fordítunk időt, illetve itt még elő szoktak jönni nem éppen kedves belső hangok is. Pedig ha ez fontos a számunkra, akkor tehetünk érte. És ha rájövünk az elégedetlenségünk, sértettségünk, haragunk vagy félelmünk mögött lévő igényeinkre, és elfogadjuk a létezésüket, már meg is tettük az első lépést. Máris tudatosítottuk, hogy pl. szeretnénk, ha minket is elismernének vagy jó lenne magunkra is fordítani egy kis időt. Így már tenni is tudunk majd érte.

boxcowihugk-taylor-boggs

Hű, de szép dolog az, amikor valaki képes megrendülni attól, hogy ki mindenki is ő. Hogy micsoda mélységek, micsoda sötétségek és ragyogások vannak benne! Micsoda fény és árnyék! (Pál Ferenc)

Szépség például attól fél a mesében, hogy az ismeretlen Szörny megeszi őt. Pedig amikor találkozik vele, szó sincs erről. Minden nap találkoznak, és a lány egyre jobban megismeri a kezdetben félelmetesnek tűnő lényt, sőt, már előre várja a beszélgetéseket. A torz kinézetű szereplő jelentheti a lány olyan tulajdonságait, érzéseit, amelyeket eddig elutasított, mert túl “csúnyának” vagy elfogadhatatlannak tűntek számára. A mese elején Szépség dolgos, szorgalmas lány, minden munkát zokszó nélkül elvégez, még nővérei helyett is, és mindenben engedelmeskedik apjának. Talán nehezen szakad el a családjától is, úgy érzi, otthon a helye. A Szörnyeteg kastélyában viszont órákat tölt a könyvtárszobában. Egyre jobban érzi magát, amikor olvas, és amikor a Szörnnyel beszélget. Talán ez a magára szánt idő hiányzott neki, bár bevallani sem merte. Most kapcsolatba lép az addig félelmetesnek, torznak tűnő tulajdonságaival, és lassan elfogadja azokat, hiszen hozzá tartoznak. Szépség egyre inkább megbarátkozik a Szörnyeteggel, sőt, megszereti őt.

A testvérek közül Szépség volt az egyetlen, aki vállalta ezt a nehéz és eleinte félelmetesnek tűnő találkozást. Nővérei féltek, sohasem vállalkoztak volna erre. Bátyjai pedig ki akarták oltani a Szörny életét. Csak Szépség nézett szembe vele. Nagy bátorságra volt szüksége ehhez, és nagyon sokat nyert is ezáltal. A mese végén a Szörnyeteg átváltozik királyfivá: a lány felszabadította a varázslat alól. Ugyanis megismerte az igazi természetét, és így már igent tudott mondani rá. “Miközben beszélt, ragyogó fény gyúlt odakinn.” Ha felfedezed, hogy mi áll a te árnyékod, azzal már egyre inkább a fénybe kerül.

És a te A Szépség és a Szörnyeteg történeted milyen lenne?

  • Milyen tulajdonságaidat nehéz elfogadnod? Hogy nézne ki a mesédben a Szörnyeteg?
  • Milyen igényeid vannak néha megjelenő sértettséged, haragod mögött, amelyeket eddig nem mertél tudatosítani?
  • Mit tudsz tenni azért, hogy ezek a számodra fontos dolgok megvalósuljanak?
  • Képzeld el, hogy beszélgetsz a Szörnyeteggel. Mit mondanál neki, és ő mit mondana neked? Mi változott a “beszélgetés” végére?

Az adventi készülődés végére, mire eljön a karácsony, kívánom mindenkinek, hogy olyan, belső világossággal (is) teli ünnepe legyen, amilyet szeretne! 

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

0630/708-5807

sajatmesed@gmail.com

aw4ctkdmc7k-jez-timms.jpg

Hogyan lesz a Skorpióból Sas?

Ami nem öl meg, az megerősít.” (Nietzsche)

“Ha félsz a tűztől:
menj hozzá mind közelebb,
hogy szíthasd, olthasd.” (Fodor Ákos)

photo-1467238307002-480ffdd260f2.jpg

Az évnek ebben a szakaszában, az ősz vége felé a természetet a pusztulás és a halál jellemzi: egyre több a sötétség, és egyre kevesebb a fény. Elszáradnak és lehullanak a levelek. A földdel és az esővel keveredő termékeny avar pedig majd később egy új élet táplálója lesz. A Skorpió állatövi jegyhez tartozó témák az élet-halál-élet körforgás misztériuma, a pusztító erő, az átalakulás, a sötétség és a beavatás. Ez a befelé figyelés izgalmas időszaka.

Ha szembenézünk a saját sötét oldalunkkal és megküzdünk vele, szabaddá válhatunk. Ide a negatív tulajdonságaink, félelmeink tartoznak, amelyekre nem szívesen gondolunk, igyekszünk nem tudomást venni róluk. Claus Riemann pszichológus, aki a mélypszichológia és az asztrológia szintézisével is foglalkozott, Mély forrás című könyvében leírja, hogy a suméroknál a Skorpió állatövi jegy helyett még a Sas állt. A Sas az átváltozott Skorpió, jelképezve a sötétségen keresztülment embert, aki így szabaddá vált. A sas ugyanis a sötétség feletti diadalt szimbolizálja, ő a levegő ura, a Nap jelképe.

photo-1469565411631-79161e7b6c00.jpg

A Vaszilisza című orosz mesében is ilyen átváltozás történik Baba Jaga, a nagy természetistennő segítségével. Vasziliszát mostohaanyja elküldi a sötét és sűrű erdőbe, hogy hozzon tüzet Baba Jagától, az ősboszorkától, aki egy erdei kunyhóban lakik. Ezt a hátborzongató házat csontokból készült kerítés veszi körül, és minden csonton egy-egy koponya van. Itt kell szolgálnia a lánynak, hogy tüzet kaphasson. Mosnia, söpörnie és főznie is kell: ami szimbolikus értelemben a lelki rendrakást jelenti. Megtanulja kisöpörni az életéből mindazt, amire már nincs szüksége. Megtanulja tűzzel, vagyis szenvedéllyel táplálni azt, amit szeret. Az is a próbatételekhez tartozik, hogy egy földkupacból ki kell válogatnia a mákszemeket. Ez egy nagyon lassú folyamat, idő kell hozzá, nem lehet elsietni. Marie-Louise von Franz pszichológus szerint, aki a mesék lélektani elemzésével foglalkozott, a mák – bódító hatása miatt – az alvilággal, a „szellemvilággal” van kapcsolatban, melynek titkaiba Vaszilisza szintén bepillantást nyer. Ezután egy újabb próbatétel következik a lány számára: csak annyit szabad kérdeznie, amennyit megtudhat a dolgokról. Nem lépheti túl a határt. Van, aminek a tudására még nem áll készen. Ezt a próbát is kiállja Vaszilisza, így megkapja a boszorkánytól, amiért jött: a tüzet.

Baba Jaga a bölcs boszorkány archetípusa is, akinek két oldala van: jó és rossz. Jó boszorkányként ő a gyógyító, beavató bölcs asszony. Árnyoldala a gonosz boszorkány, az intrikus, a megsemmisítő. Nem mindegy, hogyan viselkedünk vele, de Vasziliszának sikerült megtalálnia ennek a helyes módját: próbatételeit kiállta, a jó kérdéseket tette fel, jól válaszolt, és csak annyit kérdezett, amennyi szükséges volt. 

photo-1461525671338-fcf7f5ae36a5.jpg

Ha egy ilyen erdei kunyhóba kerülnél, mint Vaszilisza, mit szeretnél megtanulni?

  • A helyes söprési technikát? Vagyis kisöpörni az életedből mindazt, amire már nincs szükséged? Például azokat az ártó gondolatokat, amelyekkel naponta hátráltatod magad? Ha lehet, nap mint nap szánj egy kis időt arra, hogy rendezd a gondolataidat. Tisztázd magadban az aktuális céljaidat, gondold végig, hogy mi a fontos számodra.
  • A főzést? Szívesen “kifőznéd”, hogy mi az, amit igazán szeretnél az életben? Emlékezz vissza, hogy mikor érezted elemedben magadat legutóbb: amikor teljesen elmerültél egy tevékenységben, és nem is érzékelted közben még az idő múlását sem, és mindez energiával töltött fel. Mi az, amiről gyerekkorodban álmodoztál? És most?
  • A határok megtartását? Hogy mi az a pont, amikor már jobb, ha megállsz? Vaszilisza nem kérdezett többet, mint amennyire szüksége volt, megtanulta felismerni a határait. Mi az a terület, amelyben jobban meg szeretnéd tartani  határaidat? Mi fog változni az életedben akkor, ha ez sikerül?
  • Bátorságot? A mesében a lány belépett a kísérteties házba, és szolgált a még félelmetesebb boszorkánynál. Félt Baba Jagától, de ez nem tartotta vissza attól, hogy megszerezze, amiért jött. Te milyen helyzetekben szeretnél nagyobb bátorságot? Melyek azok a céljaid, amelyekért megéri bátornak lenni?

Vaszilisza sikeresen áthaladt a fejlődés és a beavatás útján, ami szenvedéssel is együtt járt. Elkerülhette volna a boszorkány házát, vagy amikor találkozott vele, haza is futhatott volna, de nem tette. Jutalmul megkapta a tüzes koponyát, amelynek a fényénél már tisztán látott. Ha szembenézel a félelmeiddel és a gyengeségeiddel, és tudatosítod őket, akkor már tudsz mit kezdeni velük. Nem könnyű tevékenység ez, és alapos munkát igényel, de a lelki rendrakás segítségével Te is megkaphatod a tisztábban látás fényét.

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

A szétválogatás művészete

“valahányszor rájövünk, mekkora utat tettünk meg, azt is látjuk, hogy milyen nagy út vár még ránk. (…) Hogy teljesen átváltozzunk, talán fel kell szabadítanunk magunkat minden kötöttség alól, hogy új útra léphessünk, a helyes útra. (…) De ha a végén rájössz, hogy az, akivé lettél, még nem az, akivé lenni akarsz; még mindig visszafordulhatsz és megpróbálhatod újra.” (A pletykafészek c. film)

photo-1454129170132-347ea87dc9dd

A szeptember az első őszi hónap, és a napsütéses augusztus után arra emlékeztet: Készülj a télre!” Az Oroszlán állatövi jegyből, amelynek lényegéhez az aktivitás kapcsolódott, már áttértünk a Szűz jegybe, amelyhez az óvatosság, a realitás és az előrelátás tartozik.

Már kevesebb a fény, rövidülnek a nappalok, a levelek lassan elsárgulnak és lehullanak. A betakarítás és a megőrzés időszakát éljük ilyenkor, gyakorlati és lelki értelemben egyaránt. Nemcsak a mezőgazdaságban fontos ilyenkor, hogy mi volt a nyár termése, és mit viszünk magunkkal az őszbe és a télbe, hanem lelki értelemben is: milyen esszenciát nyertünk ki a nyárból, amiből majd ősszel és télen tovább gazdálkodunk? És mi az, amire már nincs szükségünk?

“Egy szerzetes azt mondta Joshunak: >>Most léptem be a kolostorba, kérlek taníts engem.<< Joshu így felelt: >>Megetted a rizskásádat?<< A szerzetes azt mondta: >>Megettem.<< Joshu erre azt mondta: >>Akkor menj és mosd el a tányérodat.<<” (Zen történet)

guess-attic-837156_1920

Hogyan kapcsolódik mindez Hamupipőkéhez?

Claus Riemann pszichológus, aki a mélypszichológia és az asztrológia szintézisével foglalkozott, Mély forrás című könyvében Jung nyomán mutatja be a tizenkét állatövi jegyet mesék segítségével, és a Szűz jegyhez a Hamupipőkét társítja. Hamupipőke látástól vakulásig dolgozott: vizet hordott, tüzet gyújtott, főzött, mosott. Amikor pedig bálba szeretett volna menni, akkor is a lencsét kellett kiválogatnia a hamuból. Ez utóbbi tevékenyégség átvitt értelemben a hasznos dolgok szétválasztása a haszontalanoktól: lelki lomtalanítás, rendrakás. Az őszi időszakban a természet is azt üzeni nekünk: a lehulló levelekkel együtt hullasd el azt, amire már nincs szükséged, búcsúzz el attól, ami már megfakult, amire nincs szükséged!

Mit szeretnél az életedben és a mindennapjaidban megtartani, és mit elhagyni?

Aprólékos és precíz munka kell a lencse és a hamu szétválogatásához, és mindez időigényes is. De megéri kiszórni azt, amire már nincs szükség, hogy helyet adjunk az újnak. Ezt a belső lelki munkát tanítja meg nekünk Hamupipőke: tegyél meg mindent, amit tudsz, és a dolgok jóra fordulnak. Hiszen eljutott a bálba, és teljesült a kívánsága… Ahhoz, hogy meglássuk, mi van a hasznunkra, realitásra, megfontoltságra és óvatosságra is szükség van. Aprólékosan meg kell vizsgálni minden szokásunkat, beidegződésünket, hogy tényleg a javunkra válnak-e. Lehet, hogy mostani meggyőződéseink valamikor a javunkat szolgálták, segítettek és átsegítettek talán nehéz helyzeteken is, tehát köszönettel tartozunk nekik. De ha már csak akadályoznak céljaink elérésében, vagy már túlnőttünk rajtuk, akkor érdemes megválni tőlük. Ilyen berögzült mondatok lehetnek például: „Egyedül KELL megcsinálnom”, „Tökéletesnek KELL lennie, különben nem is érdemes nekiállni.” Ilyenkor próbáld meg felidézni, honnét erednek ezek a beidegződések, esetleg kinek a „hangján” szólnak, és tényleg hasznosak-e. Képzeld el, mi lenne, ha az ellenkezője történne? Például ha néha lenne bátorságod segítséget kérni, amikor tényleg nem megy, vagy megengednéd magadnak a hibázás lehetőségét. Lehet, hogy volt olyan időszakod, amikor tényleg egyedül kellett megdolgoznod valamiért, és akkor ez a mondat segített kitartani. De ez nem azt jelenti, hogy mindig így lesz.

Biztos neked is sok hasonló mondat vagy szokás eszedbe jutott. Nem könnyű megválni beidegződéseinktől, ezért próbáld meg, hogy sorban haladsz, egyszerre csak egytől próbálsz megválni! Gondold át, hogy a szokásos mondataid tényleg segítenek-e, vagy már csak kiüresedett szokásokat jelentenek. Válogasd ki azokat, amelyekről úgy gondolod, hogy a javadat és a céljaidat szolgálják, a többi mehet a hamuba! Akár le is írhatod két különböző papírra, és a már nem kívánatos listát elégetheted, és szó szerint hamu lesz belőle, a „hasznos” listát pedig kiteheted egy jól látható helyre. Minden tudásodat és tapasztalatodat felsorolhatod az utóbbin, illetve azokat a szokásaidat is, amelyek segítenek, biztonságot és keretet adnak számodra.

flax-seed-1274944_1920

Én úgy tapasztaltam, hogy nem könnyű megválni beidegződéseinktől, nekem ilyen esetben az segített, ha lépésenként haladtam, és egyszerre csak egy feleslegessé vált szokástól próbáltam megszabadulni. Persze ha a radikális változtatások híve vagy, egy feleslegessé vált szokást elhagyhatsz egyik napról a másikra. Ha pedig inkább kisebb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb lépésekben haladnál, tűzz ki apró célokat ezzel kapcsolatban. Például ha azt a szokásodat szeretnéd elhagyni, hogy úgy érzed, kötelességed mindent egyedül megoldanod, a megoldandó feladataid vagy problémáid közül válassz ki egyet, amelynek a megoldásához valakinek a segítségét kéred. Bármilyen apró segítségkérésről legyen is szó. Minden soron következő napra kitűzhetsz egy újabb kis lépést. Gondolj arra, hogy Hamupipőke mindig az éppen előtte álló feladatra koncentrált, és végül teljesült a kívánsága. És ne felejtsd el a Hamupipőke című film egyik fő mondatát sem: „Attól, hogy valami szokás, még nem biztos, hogy jó.” Ellenben a hasznos és javadra váló szokások aranyat érnek!

Májer Ágnes, meseterápiás szakember

Ennyire egyszerűen kinyerheted a nyár esszenciáját, és elrakhatod őszre és télre

“Mi lesz holnap, vajon hol marad / A nyüzsgő tér, az a forgatag / Na figyelj csak, valamit hoztam neked / Egy kicsike jót is a rosszak helyett” (Indigó utca)

photo-1468431589872-d41027038794.jpg

Napsütés, pihenés, nyugalom, szabadság, találkozások, új dolgok, káosz, lezárás, kezdet, változás… Nekem ezek jutnak eszembe az idei nyárról. És neked mi kapcsolódik hozzá? Mi az, amit jó lenne megőrizni belőle?

Nyerd ki a nyárból az élményeket, a tapasztalatokat! Hiszen mindez veled lesz a továbbiakban is! Az esszencia szó valaminek a lényegét jelenti, más szóval: sűrítmény, kivonat. Mit szólnál, ha lenne egy ilyen varázslatos esszenciád, ami sűrítve tartalmazza a nyári élményeid lényegét?

A következő kérdések alapján idézd fel az idei nyarat. A válaszokat le is írhatod magadnak emlékeztetőül egy papírra.

  1. Ha felidézed az idei nyarat, milyen képkockák jelennek meg először lelki szemeid előtt? Hol voltál? Mások is voltak ott? Mit adott neked ez az élmény? Mit tapasztaltál általa?
  2. Amikor jó napod volt, kik járultak hozzá?
  3. Mik azok az illatok, hangok, színek, amelyek felidéződnek benned? Mit közvetítenek számodra?
  4. Melyek azok a helyek, amelyek meghatározóak voltak a nyáron? Gondolatban járd végig őket!
  5. Melyek azok a fontos tapasztalatok, amelyekkel gazdagodtál? Mit tanultál meg általuk? Ha legközelebb hasonló helyzetbe kerülsz, ugyanígy fogsz tenni? Ha nem, mit változtatsz?
  6. Mi az, amiről legszívesebben fényképet készítettél volna (vagy készítettél is), hogy mindig emlékezz rá?

Köszönd meg gondolatban ezeket az élményeket – akár jónak, akár rossznak tűnnek –, mert valamit megtanultál általuk.

Képzeld el, hogy mindebből az értékes dolgokat esszenciába gyűjtöd, és egy üvegcsébe zárod, majd elrakod a többi, régebbi emlékeid közé. Ahogy a befőttet is elrakják télre… Képzeletben bármikor leemelheted a polcról, és felidézheted általa a nyarat. Bármilyen esős ősz és hideg tél is jöjjön, egy csepp napfény így biztosan veled lesz.

colors-1093041_1920.jpg

Haladó szint: Készíts montázst! Színes újságokból vágj ki képeket, amelyek a nyári élményeidhez kapcsolódnak, majd tetszőleges elrendezéssel ragaszd rá őket egy lapra. Természetesen saját fotókkal is kiegészítheted! Írhatsz rá hangulatokat, benyomásokat, idézeteket, sőt rajzolhatsz is rá! Az elkészült montázst pedig bármikor előveheted a fiókodból, vagy ki is teheted egy jól látható helyre.

Látod, mennyi élménnyel és tapasztalattal vágsz neki az ősznek, majd a télnek, és ki tudja, ezek az évszakok milyen élményeket tartogatnak számodra… Amikből majd új esszenciát tudsz kinyerni.

bottles-691139_1280

A kreativitás ereje – A víz a mesékben és a mítoszokban #1 A folyó

folyoidezet3.png

A folyó képe összefügg a kreativitás fogalmával: néha úgy érezhetjük, hogy alkotó erőnk árad, és a megfelelő mederbe is tudjuk terelni, máskor pedig mintha elapadna, mint a kiszáradt patak, és fásultnak érezzük magunkat.

A víz a négy őselem egyike, a tűz ellentéte. Általánosságban véve a passzív és női minőséget képviseli, gondoljunk a békés óceán vagy tó képére. A teremtésmítoszokban is gyakran megjelenik, például a Bibliában, ahogy Isten Lelke lebegett a vizek felett, vagy a majáknál: „elgondolták [az istenek] a teremtést, elgondolták a fák és a folyondárok növekedését, az élet születését és az ember alkotását és a sötétségben és fénytelen éjszakában ekképpen szerezte mindezt Égszíve, az, akit Hurakánnak mondanak (…) – Húzódjanak félre a vizek, és hagyják el helyüket! Tűnjenek elő a szárazok, és szilárduljanak! Legyen!” Gazdag jelentésvilágához tartozik többek között, hogy az újjászületést, a megtisztulást, a kezdetekhez való visszatérést és a természet körforgását is szimbolizálja.

tenger.png

A folyó viszont férfi princípium, állandóan mozgásban van, így az élet folyamatos áramlását jelképezi. Hozzátartozik a pusztító és romboló erő, de a termékenység is. Így nem véletlenül áll összefüggésben a kreativitással és az alkotással. Elképzelhetjük úgy az alkotó erőt, mint egy folyót, ami egyszer hömpölyög, máskor békésen folyik, néha pedig alig észrevehetően csordogál.

Nehéz meghatározni, mi a kreativitás. Művészeti alkotások létrehozása, mint például a festés vagy a rajzolás? Rugalmasság a mindennapokban? Észrevenni a lehetőségeket és kialakítani általuk valami újat? A tehetség és a szenvedély találkozása? Szellemi könnyedség és gyorsaság? Szerintem mindegyik beletartozik a kreativitás fogalmába. Sőt, talán elválaszthatatlan a szabadság, játékosság, önbizalom fogalmaktól is. A túl sok korlát nem kedvez az alkotó erőnek, de ha viszonylag szűkek a lehetőségeink, nagyobb fokú kreativitásra lehet szükségünk a megoldáshoz. Egyre több munkahelyen felismerik, hogy az inspiráló terek kedveznek az alkotó erőnek, így “felnőtt homokozókat” és színes vagy hangulatos helyiségeket hoznak létre dolgozóik számára, hogy minél innovatívabbak tudjanak lenni munkájuk során, valamint elegendő pihenőidőt biztosítanak számukra, belátva, hogy ez kedvezően hat az ihlet megjelenésére és az emberek hangulatára.

“(…) az ihlet – akárcsak mi mindnyájan – nagyra értékeli, ha nagyra értékelik. Az ihlet megérzi az örömödet, és még több ötletet fog az ajtód elé helyezni jutalmul a lelkesedésedért és a hűségedért. Több ötletet, mint amennyit valaha fel tudsz használni.” (Elizabeth Gilbert)

Ha hosszabb ideig nem érezzük ezt az alkotó erőt, céltalannak tapasztalhatjuk a mindennapjainkat és fásultságot vehetünk észre magunkon. Az is lehet, hogy csak átmeneti inkubációs időszakról van szó: nagyon aktív periódusainkat is megelőzheti ez az érzés, amikor újratöltődnek a „pszichikus energiák.” Természetesen pihenésre, feltöltődésre is szükség van, fontos az egyensúly megtalálása. Amikor viszont árad bennünk az alkotó energia, folyamatosan jönnek az új ötletek és gondolatok, ihletet kapunk, és végül sikerül megvalósítani, amit elképzeltünk.

photo-1441471349424-351990746ff4.jpg

Ezt az alkotó energiát gondozni kell, különben a lassan kiszáradó folyóhoz lesz hasonló. Mitől száradhat ki kreativitásunk folyója? Például, ha gondolatban jönnek az újabbnál újabb jó ötletek, de a gondolatból nem lesz tett, és nem valósítjuk meg az ötleteinket. Vagy azért, mert „ráérünk arra még” vagy mert várjuk a tökéletes időpontot, sőt, az is lehet, hogy nem tartjuk elég jónak a felmerült ötletet. A minden szempontból megfelelő időszak valószínűleg csak ritkán jön el, de ahelyett, hogy halogatnád a megvalósítást, nem kell mindent egyszerre megcsinálni. Ha túl nagy falatnak tűnik, amit elképzeltél, bontsd apróbb részekre, és haladj lépésenként! Természetesen közben a célt szem előtt tartva, így a kellő lendületed és kitartásod is meglesz hozzá. A másik akadályozó tényező pedig a „Lehet, hogy ez hülyeség/őrültség?” belső hang. Ha nem próbálod ki, sohasem fogod megtudni. Ha nem sikerül, akkor pedig még mindig ott a lehetőség, kipróbálhatsz valami mást, új ötleteket. Ahol megjelenik a kreativitás, ott megjelenhet a hibázás és a tévedés lehetősége is, ez vele jár. De ha nem próbálkozol, nem is hibázhatsz, viszont akkor előbb-utóbb eltűnhet az alkotó erő is. 

kreativitás.png

Kezdj bele; így tisztíthatod meg a szennyezett folyót. Akkor is, ha félsz, ha attól rettegsz, hogy kudarcot vallasz, azt mondom, kezdj már végre bele, bukj el, ha kell, szedd össze magad, kezdd újra. (…) Ha rettegsz, akkor mi van? Ha attól félsz, hogy valami kiugrik és megharap, az Isten szerelmére, légy már túl rajta. Hagyd, hogy félelmed kiugorjék, megharapjon, s akkor végre ezen is túl leszel, s mehetsz tovább. El fog múlni.” (Clarissa Pinkola Estés)

Felmerülhet még, hogy „De mások mit fognak szólni…” Lehet, hogy tényleg nem sokan biztatnak, és ez egyáltalán nem segíti a kreatív erők áramlását. Viszont ha a belső hangunkra hallgatunk, arra, amelyik azt mondja „menni fog”, talán máris meg tudunk tenni egy lépést, és jobb esetben akadnak a környezetünkben is, akik támogatnak és erőt adnak, hogy ki tudd bontakoztatni a kreativitásodat és a tehetségedet. De mindenképpen óvd énednek azt a részét, amelyből az alkotó energia jön, ne hagyd eltéríteni magad. Ha kell, keress olyan környezetet vagy embereket, akik segítenek és támogatnak.

segito.png

És hogy jelenik meg mindez a mesékben? Amikor a főhős elindul, hogy szerencsét próbáljon, próbákat kell kiállnia, akadályokat kell leküzdenie. Ehhez pedig kreativitásra van szüksége: minden tehetségét mozgósítania kell, hogy legyőzze a sárkányt vagy pedig minden belső erejét mozgósítva ki kell találnia, hogyan érje el a célját, új megküzdési és viselkedési módokat kell kifejlesztenie. A levágott kezű lány című mesében (Grimm családi mesék) a kéz levágása a kreativitás halálát is jelenti, amit aztán a főszereplő a történet végére egy magasabb minőségben visszaszerez. Az erdei ház c. mesében pedig a bölcs öregember konyhájában „főzi ki” a főszereplő, hogy mi az érdeklődési területe és melyik a saját útja, és egy kis leleményességet és bátorságot is tanul közben, hogy követni tudja azt. És ha már a folyó témánál tartunk, ne feledjük, hogy az aranyhalat is a folyóból szokták kihalászni, ez szintén tehetségünket és alkotóerőnket szimbolizálhatja, amelynek a segítségével fejlődhetünk és létrehozhatunk új dolgokat, kreatív módon tevékenykedve az életünk során.

Néhány ötlet a kreativitás továbbfejlesztésére:

  • Menj egy másik, alternatív  útvonalon hazafele vagy a munkába!
  • Mutass rá találomra 10 szóra egy könyvben, és írj a segítségükkel egy rövid történetet. Bármilyen abszurd lehet!
  • Változtass meg egy összetevőt a kedvenc receptedben vagy tegyél az elkészítési módjába valamilyen csavart!
  • Hallgass 10 percig olyan műfajú zenét, amit nem szoktál! Pl. hallottál már az ír punkzenéről?
  • Rendezd át valamelyik szobát vagy valamelyik helyiség egyik részét, próbálj ki minél több elrendezési módot, még akkor is, ha elsőre szokatlannak tűnik!
  • Gondold végig, hogy mikor érezted legutóbb kreatívnak magad, és hogy milyen érzés volt! Milyen környezetben voltál? Kikkel? Ha annak a helyzetnek vagy környezetnek a hatására új ötleteid lettek, akkor nagy valószínűséggel legközelebb is működni fog!

Ha szeretnél a témához kapcsolódó könyveket, írásokat olvasni vagy videót nézni, egy kis ajánló:

Hold – Színező

holdmockup2.png

A tegnapi telihold alkalmából egy holdas színezőt rajzoltam. Nyomtasd ki, és kezdődhet is a színezés!

Itt tudod letölteni: LETÖLTÖM

És szokás szerint egy kis olvasnivaló hozzá:

“fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegőn.” (Kalevala)

“De hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!” (Radnóti Miklós)

Az oroszlán – Az erő és a hatalom megtestesítője

photo-1454425258331-bc19dbbb3969.png

Az oroszlán a medvéhez hasonlóan az uralkodás, a hatalom és az erő megtestesítője. Szimbolikájának érdekessége, hogy még azokon a vidékeken is fontos jelkép, ahol nem fordul elő őshonos állatként, mint például nálunk, Európában többek között Skócia királyi lobogóján is szerepelt.

A természeti népek előszeretettel vették magukra állatok bőrét, mert hitték, hogy így az adott állat ösztönös tudásával és tulajdonságaival fognak rendelkezni. Kíváncsi vagyok, hogy ha megismered az állatok királyának szimbolikáját, szeretnéd-e magadra venni az „oroszlánbőrt”, és hogy mit tanulnál meg az állatok királyától.

A nyár legmelegebb hónapjának, az augusztusnak az uralkodó jegye az állatövben az oroszlán. A nap az év során ilyenkor süt a legerősebben (így nem véletlenül van összefüggésben az oroszlán és a tűz szimbolikájával). A természet ereje teljében van: a gyümölcsök megértek. Az életöröm, az életerő, az aktivitás és a vitalitás megjelenése kapcsolódik még hozzá.

photo-1455637350775-730a9e5a8310

A hatalom, a fenség és az uralkodás jelképeként is megjelenik az oroszlán, királyi trónok díszeként is szerepelt. Szent Márk attribútuma a szárnyas oroszlán. Egyrészt azért, mert evangéliumát Keresztelő Szent János életével kezdi, a pusztába kiáltó szóval. Más szempontból pedig Krisztus testi-lelki erejét és hatalmát is szimbolizálhatja.

Ahogyan a Nap a Naprendszer középpontja, úgy a szív az ember központja, és nemcsak testi szinten. A szív bátorsága is az oroszlánhoz tartozik: mersz-e úgy élni, ahogy szeretnél, vagy a félelmeid megakadályoznak ebben? Természetesen itt nem arról a naivitásról van szó, hogy nincsenek akadályok, vagy hogy a hétköznapok világa ne lenne fontos, hanem inkább egy optimista hozzáállásról.

A görög mitológiában Héraklész (Herkules) próbái közé tartozott, hogy meg kellett ölnie a nemeai oroszlánt, aki rettegésben tartotta a környéken élőket. Ez az állat sebezhetetlen bundával rendelkezett, így a hős – miután semmilyen fegyverrel sem boldogult – ahhoz a cselhez folyamodott, hogy bekergette az oroszlánt egy barlangba, amelynek egyik végét eltorlaszolta, majd pedig puszta kézzel megfojtotta az állatot. Az oroszlán itt a bennünk lévő ösztönöket és agressziót testesíti meg. A kérdés az, hogy hogyan szelídítsük meg ezeket az energiáinkat úgy, hogy megmaradjon az egészséges egyensúly. Hogyan kezeljük haragunkat és szenvedélyeinket anélkül, hogy elfojtanánk őket? Héraklész megölte a vadállatot, de bőrét magára terítette: most már uralni tudja erejét, hatalomvágyát és ösztöneit, mindazt, amit az oroszlán szimbolizál. Nem mondott le ezekről, nem fojtotta el őket, hanem a küzdés során megtanult bánni velük, így amikor szüksége van rájuk, azok nem ide-oda rángatják, hanem a segítségére lesznek.

statue-214561_1280.png

Hogy döntöttél? Magadra vennéd az oroszlán bőrét? Ha igen, mit szeretnél jelen pillanatban megtanulni tőle?

Segítségképpen gondold végig a következő kérdéseket, és válaszolj rájuk:

  • Hogyan jelenik meg az életerő és a kreativitás az életedben? Melyik az a terület, ahol kreatívabb szeretnél lenni?
  • Milyen helyzetekben szeretnél bátrabb lenni? Mire van ehhez szükséged? Mi változna akkor, ha ezekben a helyzetekben bátrabb tudnál lenni?
  • Melyik tulajdonságodat szeretnéd uralni? Miért lenne az jó? Milyen helyzetekben lenne hasznodra?