Ne nézz hátra, mert kővé válsz

Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat (…) 
(Dan Millman)

Érezted már úgy, hogy túl nagy a mozdulatlanság a mindennapjaidban? Mintha csak állnának a dolgok, nem változna semmi, és jó lenne valami új, ami felfrissíti ezt a megkövesedett állapotot… A mesékben is előfordul, hogy a szereplők hasonló helyzetbe kerülnek: ezt szimbolizálja, amikor egy mesehős kővé válik. Szerencsére ezek a varázslatos történetek útmutatóul szolgálnak, hogy milyen módon lehet elkerülni ezt az állapotot. Sőt, az is kiderül belőlük, hogy a már kővé dermedt szereplő hogyan változhat vissza élettel teli emberré.

kő4

“hazatérőben tilos hátrapillantani”

Az Aran, Barun és Kiranmálá című indiai mesében három testvér éldegél egy csodálatosan szép házban, amit ők építettek és rendeztek be gyönyörűbbnél gyönyörűbb bútorokkal. Egy nap betér hozzájuk egy vándorló szent ember, akit a ház lakói nagy megbecsüléssel fogadnak. A vándor szerint egy dolog kivételével mindenük megvan a teljes boldogsághoz. Ami hiányzik, az a magas hegy tetején lévő aranyfán ülő két papagáj. Ahhoz, hogy elhozzák a madarakat, merésznek kell lenniük, valamint a hazafelé vezető úton tilos hátrapillantaniuk. A két fiú sikeresen megfogja és kalitkába teszi a madarakat, de a hegyoldalon leereszkedve harsány hangokat hallanak, hátrafordulnak, és abban a pillanatban kővé dermednek. Húguk, Kiranmálá is útnak indul, ő is megszerzi a papagájokat, amikor azonban egy hang szólongatni kezdi, visszaemlékszik a szent vándor figyelmeztetésére, és nem néz hátra, hanem továbbmegy. A hegyoldalon lévő sziklákat visszaváltoztatja emberekké, a papagájok pedig sok jó tanáccsal látják el a három testvért a továbbiakban.

A történetekben legtöbbször akkor válik kővé egy szereplő, amikor visszanéz, pedig megtiltották neki. Miért nem volt szabad a testvéreknek hátrafelé nézniük? Mit jelképez ez a cselekedet a mesében? A hátrafelé tekintés a múltba való visszatekintéssel is kapcsolatba hozható. Miért válik kővé, aki a múltba néz? Mert nem a “jelenben él” és nem előre tekint.

kő1

A kő a stabilitás, a maradandóság és a tartósság szimbóluma. A változatlanság és a mozdulatlanság jelképe is. Ha egy meseszereplő a múltba tekint, akkor nem tud haladni és cselekedni. Rejtve maradnak előtte a lehetőségek, mert nem veszi észre őket. Így nem tud megújulni, és nem tudja folytatni az útját. A mesében a két idősebb testvér figyelmét elterelték az őket szólongató hangok, amelyek jöhettek akár a múltból is. Lehet, hogy hallani vélték olyan személyek parancsoló vagy akadályt jelentő mondatait, akikkel régebben kapcsolatban álltak. Elképzelhető, hogy nekik tekintélyszemélyt jelentő emberek mondatait hallották újra, pl. “Úgysem tudod megcsinálni” vagy “Mások nem így szokták, csináld te is a megszokott módon.

Hátranézés helyett tudatosság 

Mikor kerülhetünk hasonló helyzetbe, mint az említett történet szereplői? Például amikor nem tudunk elszakadni egy múltbéli eseménytől. Akár azért, mert nagyon jó élmény volt, és képzeletben visszamenekülünk ehhez a szép emlékhez, akár azért, mert nagyon rossz volt, és nem tudunk szabadulni az emlékétől és a hatásától. Mindkettővel akadályozzuk magunkat, hogy meglássuk a lehetőségeinket és megragadjuk őket a céljainkhoz vezető úton. Olyan, mintha kővé váltunk volna. Kiranmálá a mesében úgy kerülte el, hogy bátyjai sorsára jusson, hogy tudatosította magában a szent vándor figyelmeztetését, vagyis nem nézett hátra. Így elérte, amit szeretett volna: hazavitte a két papagájt. Nem hagyta, hogy a múltból jövő hangok eltántorítsák a céljától. Ezzel megvédte saját magát, és szabadon tovább tudott menni.

kő6.png

Kőszoborból emberré változni

A két kővé vált testvér számára is volt megoldás a mesében. Úgy változtak vissza élettel teli emberré, hogy a lány szentelt vízzel meglocsolta a sziklákat. A víz a kő ellentéte: a stabilitással és a mozdulatlansággal szemben a mozgás szimbóluma. A vízzel való meghintés az újjászületéssel áll kapcsolatban. A friss víz eltörli a múltat mágikus és tisztító ereje által. Életerő, elevenség és szabadság fakad általa. A szentelt víz a vándorló szent embertől származik a mesében. Az élet vizének is hívhatnánk, mert visszahozza az életbe a testvéreket. Elképzelhető, hogy olyan dolgot képviselt vagy mondott, amelynek a hatására felszabadultak a múlt terhe alól a kővé vált emberek, és már nem köti gúzsba őket, ami azelőtt. Lehet, hogy céljukat, küldetésüket is felismerték, és most már önállóan és szabadon cselekedhetnek, hogy meg is valósítsák.

Ha úgy érzed, hogy nagy a mozdulatlanság a mindennapjaidban, gondolj a mesére! A lány emlékezett az egyik legfontosabb mondatra: “ne nézz hátra!” Ha a jelenre fókuszálsz, máris lehetőségek egész tárházát veheted észre magad körül, amelyeket megragadva közelebb kerülhetsz a céljaidhoz.

Az Aran, Barun és Kiranmálá c. mesét a Mese a lótuszvirágról – indiai mesék c. kötetben olvashatod el. A kő és víz szimbólumok jelentésének forrása pedig a Szimbólumtár (Balassi Kiadó).

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

Reklámok

Hogyan lesz a Skorpióból Sas?

Ami nem öl meg, az megerősít.” (Nietzsche)

“Ha félsz a tűztől:
menj hozzá mind közelebb,
hogy szíthasd, olthasd.” (Fodor Ákos)

photo-1467238307002-480ffdd260f2.jpg

Az évnek ebben a szakaszában, az ősz vége felé a természetet a pusztulás és a halál jellemzi: egyre több a sötétség, és egyre kevesebb a fény. Elszáradnak és lehullanak a levelek. A földdel és az esővel keveredő termékeny avar pedig majd később egy új élet táplálója lesz. A Skorpió állatövi jegyhez tartozó témák az élet-halál-élet körforgás misztériuma, a pusztító erő, az átalakulás, a sötétség és a beavatás. Ez a befelé figyelés izgalmas időszaka.

Ha szembenézünk a saját sötét oldalunkkal és megküzdünk vele, szabaddá válhatunk. Ide a negatív tulajdonságaink, félelmeink tartoznak, amelyekre nem szívesen gondolunk, igyekszünk nem tudomást venni róluk. Claus Riemann pszichológus, aki a mélypszichológia és az asztrológia szintézisével is foglalkozott, Mély forrás című könyvében leírja, hogy a suméroknál a Skorpió állatövi jegy helyett még a Sas állt. A Sas az átváltozott Skorpió, jelképezve a sötétségen keresztülment embert, aki így szabaddá vált. A sas ugyanis a sötétség feletti diadalt szimbolizálja, ő a levegő ura, a Nap jelképe.

photo-1469565411631-79161e7b6c00.jpg

A Vaszilisza című orosz mesében is ilyen átváltozás történik Baba Jaga, a nagy természetistennő segítségével. Vasziliszát mostohaanyja elküldi a sötét és sűrű erdőbe, hogy hozzon tüzet Baba Jagától, az ősboszorkától, aki egy erdei kunyhóban lakik. Ezt a hátborzongató házat csontokból készült kerítés veszi körül, és minden csonton egy-egy koponya van. Itt kell szolgálnia a lánynak, hogy tüzet kaphasson. Mosnia, söpörnie és főznie is kell: ami szimbolikus értelemben a lelki rendrakást jelenti. Megtanulja kisöpörni az életéből mindazt, amire már nincs szüksége. Megtanulja tűzzel, vagyis szenvedéllyel táplálni azt, amit szeret. Az is a próbatételekhez tartozik, hogy egy földkupacból ki kell válogatnia a mákszemeket. Ez egy nagyon lassú folyamat, idő kell hozzá, nem lehet elsietni. Marie-Louise von Franz pszichológus szerint, aki a mesék lélektani elemzésével foglalkozott, a mák – bódító hatása miatt – az alvilággal, a „szellemvilággal” van kapcsolatban, melynek titkaiba Vaszilisza szintén bepillantást nyer. Ezután egy újabb próbatétel következik a lány számára: csak annyit szabad kérdeznie, amennyit megtudhat a dolgokról. Nem lépheti túl a határt. Van, aminek a tudására még nem áll készen. Ezt a próbát is kiállja Vaszilisza, így megkapja a boszorkánytól, amiért jött: a tüzet.

Baba Jaga a bölcs boszorkány archetípusa is, akinek két oldala van: jó és rossz. Jó boszorkányként ő a gyógyító, beavató bölcs asszony. Árnyoldala a gonosz boszorkány, az intrikus, a megsemmisítő. Nem mindegy, hogyan viselkedünk vele, de Vasziliszának sikerült megtalálnia ennek a helyes módját: próbatételeit kiállta, a jó kérdéseket tette fel, jól válaszolt, és csak annyit kérdezett, amennyi szükséges volt. 

photo-1461525671338-fcf7f5ae36a5.jpg

Ha egy ilyen erdei kunyhóba kerülnél, mint Vaszilisza, mit szeretnél megtanulni?

  • A helyes söprési technikát? Vagyis kisöpörni az életedből mindazt, amire már nincs szükséged? Például azokat az ártó gondolatokat, amelyekkel naponta hátráltatod magad? Ha lehet, nap mint nap szánj egy kis időt arra, hogy rendezd a gondolataidat. Tisztázd magadban az aktuális céljaidat, gondold végig, hogy mi a fontos számodra.
  • A főzést? Szívesen “kifőznéd”, hogy mi az, amit igazán szeretnél az életben? Emlékezz vissza, hogy mikor érezted elemedben magadat legutóbb: amikor teljesen elmerültél egy tevékenységben, és nem is érzékelted közben még az idő múlását sem, és mindez energiával töltött fel. Mi az, amiről gyerekkorodban álmodoztál? És most?
  • A határok megtartását? Hogy mi az a pont, amikor már jobb, ha megállsz? Vaszilisza nem kérdezett többet, mint amennyire szüksége volt, megtanulta felismerni a határait. Mi az a terület, amelyben jobban meg szeretnéd tartani a határaidat? Mi fog változni az életedben akkor, ha ez sikerül?
  • Bátorságot? A mesében a lány belépett a kísérteties házba, és szolgált a még félelmetesebb boszorkánynál. Félt Baba Jagától, de ez nem tartotta vissza attól, hogy megszerezze, amiért jött. Te milyen helyzetekben szeretnél nagyobb bátorságot? Melyek azok a céljaid, amelyekért megéri bátornak lenni?

Vaszilisza sikeresen áthaladt a fejlődés és a beavatás útján, ami szenvedéssel is együtt járt. Elkerülhette volna a boszorkány házát, vagy amikor találkozott vele, haza is futhatott volna, de nem tette. Jutalmul megkapta a tüzes koponyát, amelynek a fényénél már tisztán látott. Ha szembenézel a félelmeiddel és a gyengeségeiddel, és tudatosítod őket, akkor már tudsz mit kezdeni velük. Nem könnyű tevékenység ez, és alapos munkát igényel, de a lelki rendrakás segítségével Te is megkaphatod a tisztábban látás fényét.

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

A kreativitás ereje – A víz a mesékben és a mítoszokban #1 A folyó

folyoidezet3.png

A folyó képe összefügg a kreativitás fogalmával: néha úgy érezhetjük, hogy alkotó erőnk árad, és a megfelelő mederbe is tudjuk terelni, máskor pedig mintha elapadna, mint a kiszáradt patak, és fásultnak érezzük magunkat.

A víz a négy őselem egyike, a tűz ellentéte. Általánosságban véve a passzív és női minőséget képviseli, gondoljunk a békés óceán vagy tó képére. A teremtésmítoszokban is gyakran megjelenik, például a Bibliában, ahogy Isten Lelke lebegett a vizek felett, vagy a majáknál: „elgondolták [az istenek] a teremtést, elgondolták a fák és a folyondárok növekedését, az élet születését és az ember alkotását és a sötétségben és fénytelen éjszakában ekképpen szerezte mindezt Égszíve, az, akit Hurakánnak mondanak (…) – Húzódjanak félre a vizek, és hagyják el helyüket! Tűnjenek elő a szárazok, és szilárduljanak! Legyen!” Gazdag jelentésvilágához tartozik többek között, hogy az újjászületést, a megtisztulást, a kezdetekhez való visszatérést és a természet körforgását is szimbolizálja.

tenger.png

A folyó viszont férfi princípium, állandóan mozgásban van, így az élet folyamatos áramlását jelképezi. Hozzátartozik a pusztító és romboló erő, de a termékenység is. Így nem véletlenül áll összefüggésben a kreativitással és az alkotással. Elképzelhetjük úgy az alkotó erőt, mint egy folyót, ami egyszer hömpölyög, máskor békésen folyik, néha pedig alig észrevehetően csordogál.

Nehéz meghatározni, mi a kreativitás. Művészeti alkotások létrehozása, mint például a festés vagy a rajzolás? Rugalmasság a mindennapokban? Észrevenni a lehetőségeket és kialakítani általuk valami újat? A tehetség és a szenvedély találkozása? Szellemi könnyedség és gyorsaság? Szerintem mindegyik beletartozik a kreativitás fogalmába. Sőt, talán elválaszthatatlan a szabadság, játékosság, önbizalom fogalmaktól is. A túl sok korlát nem kedvez az alkotó erőnek, de ha viszonylag szűkek a lehetőségeink, nagyobb fokú kreativitásra lehet szükségünk a megoldáshoz. Egyre több munkahelyen felismerik, hogy az inspiráló terek kedveznek az alkotó erőnek, így “felnőtt homokozókat” és színes vagy hangulatos helyiségeket hoznak létre dolgozóik számára, hogy minél innovatívabbak tudjanak lenni munkájuk során, valamint elegendő pihenőidőt biztosítanak számukra, belátva, hogy ez kedvezően hat az ihlet megjelenésére és az emberek hangulatára.

“(…) az ihlet – akárcsak mi mindnyájan – nagyra értékeli, ha nagyra értékelik. Az ihlet megérzi az örömödet, és még több ötletet fog az ajtód elé helyezni jutalmul a lelkesedésedért és a hűségedért. Több ötletet, mint amennyit valaha fel tudsz használni.” (Elizabeth Gilbert)

Ha hosszabb ideig nem érezzük ezt az alkotó erőt, céltalannak tapasztalhatjuk a mindennapjainkat és fásultságot vehetünk észre magunkon. Az is lehet, hogy csak átmeneti inkubációs időszakról van szó: nagyon aktív periódusainkat is megelőzheti ez az érzés, amikor újratöltődnek a „pszichikus energiák.” Természetesen pihenésre, feltöltődésre is szükség van, fontos az egyensúly megtalálása. Amikor viszont árad bennünk az alkotó energia, folyamatosan jönnek az új ötletek és gondolatok, ihletet kapunk, és végül sikerül megvalósítani, amit elképzeltünk.

photo-1441471349424-351990746ff4.jpg

Ezt az alkotó energiát gondozni kell, különben a lassan kiszáradó folyóhoz lesz hasonló. Mitől száradhat ki kreativitásunk folyója? Például, ha gondolatban jönnek az újabbnál újabb jó ötletek, de a gondolatból nem lesz tett, és nem valósítjuk meg az ötleteinket. Vagy azért, mert „ráérünk arra még” vagy mert várjuk a tökéletes időpontot, sőt, az is lehet, hogy nem tartjuk elég jónak a felmerült ötletet. A minden szempontból megfelelő időszak valószínűleg csak ritkán jön el, de ahelyett, hogy halogatnád a megvalósítást, nem kell mindent egyszerre megcsinálni. Ha túl nagy falatnak tűnik, amit elképzeltél, bontsd apróbb részekre, és haladj lépésenként! Természetesen közben a célt szem előtt tartva, így a kellő lendületed és kitartásod is meglesz hozzá. A másik akadályozó tényező pedig a „Lehet, hogy ez hülyeség/őrültség?” belső hang. Ha nem próbálod ki, sohasem fogod megtudni. Ha nem sikerül, akkor pedig még mindig ott a lehetőség, kipróbálhatsz valami mást, új ötleteket. Ahol megjelenik a kreativitás, ott megjelenhet a hibázás és a tévedés lehetősége is, ez vele jár. De ha nem próbálkozol, nem is hibázhatsz, viszont akkor előbb-utóbb eltűnhet az alkotó erő is. 

kreativitás.png

Kezdj bele; így tisztíthatod meg a szennyezett folyót. Akkor is, ha félsz, ha attól rettegsz, hogy kudarcot vallasz, azt mondom, kezdj már végre bele, bukj el, ha kell, szedd össze magad, kezdd újra. (…) Ha rettegsz, akkor mi van? Ha attól félsz, hogy valami kiugrik és megharap, az Isten szerelmére, légy már túl rajta. Hagyd, hogy félelmed kiugorjék, megharapjon, s akkor végre ezen is túl leszel, s mehetsz tovább. El fog múlni.” (Clarissa Pinkola Estés)

Felmerülhet még, hogy „De mások mit fognak szólni…” Lehet, hogy tényleg nem sokan biztatnak, és ez egyáltalán nem segíti a kreatív erők áramlását. Viszont ha a belső hangunkra hallgatunk, arra, amelyik azt mondja „menni fog”, talán máris meg tudunk tenni egy lépést, és jobb esetben akadnak a környezetünkben is, akik támogatnak és erőt adnak, hogy ki tudd bontakoztatni a kreativitásodat és a tehetségedet. De mindenképpen óvd énednek azt a részét, amelyből az alkotó energia jön, ne hagyd eltéríteni magad. Ha kell, keress olyan környezetet vagy embereket, akik segítenek és támogatnak.

segito.png

És hogy jelenik meg mindez a mesékben? Amikor a főhős elindul, hogy szerencsét próbáljon, próbákat kell kiállnia, akadályokat kell leküzdenie. Ehhez pedig kreativitásra van szüksége: minden tehetségét mozgósítania kell, hogy legyőzze a sárkányt vagy pedig minden belső erejét mozgósítva ki kell találnia, hogyan érje el a célját, új megküzdési és viselkedési módokat kell kifejlesztenie. A levágott kezű lány című mesében (Grimm családi mesék) a kéz levágása a kreativitás halálát is jelenti, amit aztán a főszereplő a történet végére egy magasabb minőségben visszaszerez. Az erdei ház c. mesében pedig a bölcs öregember konyhájában „főzi ki” a főszereplő, hogy mi az érdeklődési területe és melyik a saját útja, és egy kis leleményességet és bátorságot is tanul közben, hogy követni tudja azt. És ha már a folyó témánál tartunk, ne feledjük, hogy az aranyhalat is a folyóból szokták kihalászni, ez szintén tehetségünket és alkotóerőnket szimbolizálhatja, amelynek a segítségével fejlődhetünk és létrehozhatunk új dolgokat, kreatív módon tevékenykedve az életünk során.

Néhány ötlet a kreativitás továbbfejlesztésére:

  • Menj egy másik, alternatív  útvonalon hazafele vagy a munkába!
  • Mutass rá találomra 10 szóra egy könyvben, és írj a segítségükkel egy rövid történetet. Bármilyen abszurd lehet!
  • Változtass meg egy összetevőt a kedvenc receptedben vagy tegyél az elkészítési módjába valamilyen csavart!
  • Hallgass 10 percig olyan műfajú zenét, amit nem szoktál! Pl. hallottál már az ír punkzenéről?
  • Rendezd át valamelyik szobát vagy valamelyik helyiség egyik részét, próbálj ki minél több elrendezési módot, még akkor is, ha elsőre szokatlannak tűnik!
  • Gondold végig, hogy mikor érezted legutóbb kreatívnak magad, és hogy milyen érzés volt! Milyen környezetben voltál? Kikkel? Ha annak a helyzetnek vagy környezetnek a hatására új ötleteid lettek, akkor nagy valószínűséggel legközelebb is működni fog!

Ha szeretnél a témához kapcsolódó könyveket, írásokat olvasni vagy videót nézni, egy kis ajánló:

A te varázsgyűrűd milyen hatalommal rendelkezik?

ring-1286607_1920.png

Az egyik legelterjedtebb ékszerünk a gyűrű, melyet díszként vagy szimbólumként szoktunk viselni. Az idők folyamán mindig értéket képviselt, és ez ma is így van. Gondolj csak a pecsétgyűrűkre, az akár csillagászati árú jegygyűrűkre vagy a karikagyűrűkre, mint a hűség jelére. De mit jelképez ez az időtlen népszerűségnek örvendő tárgy, amely a hétköznapi életünkön túl a meséknek és a mítoszoknak is közkedvelt motívuma?

A gyűrű – kör alakjából kifolyólag – az örökkévalóság, a folyamatosság és a végtelen szimbóluma. Mivel zárt körről van szó, az összetartozás és a kapcsolódás jelképe is. Amit ezek a fogalmak jelölnek, fontos szerepet játszanak az életünkben, örök témáink.

connected-1327191

Az acélgyűrű című mese főszereplőjével valószínűleg mindenki szívesen cserélne. Egy kígyótól kapja jutalmul a szegény ember a gyűrűt a történetben, mert meghagyta az életét. Az említett ajándék varázserővel rendelkezik: ha a tulajdonosa megfordítja az ujján, a kígyó ott terem, és teljesíti a kívánságait. A kígyó – többek között – az újjászületés és a gyógyulás szimbóluma. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy a főszereplő nem pusztította el azt a „lélekrészét”, amit az említett állat jelképez, így újjá tud születni.  A kígyók a földhöz közel, a levelek, a lehullott ágak és a kavicsok között élnek. Ez azt szimbolizálja, hogy a tudattalan birodalmából hozzuk felszínre és tudatosítsuk mélyről jövő megérzéseinket, ösztönös késztetéseinket, kreativitásunkat, és ha foglalkozunk velük, akkor a segítségünkre lesznek. A mesében a szegény ember gazdaggá válik: palotája lesz, majd a király lányát veszi feleségül. Sajnos nem tudott vigyázni erre a felbecsülhetetlen értékű kincsre, ezért el kell indulnia, hogy visszaszerezze, megküzdjön érte. Amikor ez sikerül, örökre az övé marad. A gyűrű itt a kígyóval kötött szövetséget jelképezi: a tudatosított belső, ösztönös tudásának és a saját erejének együttes hatására teljesülnek kívánságai.

A hatalom és az erő szimbólumaként is megjelenik a gyűrű. A Nibelung mondában szereplő gyűrű például a hatalom kifejezője. A Rajna mélyén lévő kincsből – melyet három sellő őriz – készül az említett ékszer, amely hatalmat ad tulajdonosának az egész világ felett. De a varázserejű gyűrű a fantasy-irodalomban is népszerű motívum, gondoljunk például A Gyűrűk Urára, amelyben szintén a hatalom szimbóluma.

hands-791744_1920.jpg

A Szelek Urának végzete című fantasy főszereplőjét az ártó erőktől egy titokzatos gyűrű védi (ami a tündérektől származik), miután az egyik, őt segítő szereplő kört ír a levegőbe. A kör mint forma a zártság és a védettség jelképe. Nincs benne megszakítás, önmagába tér vissza, így az ismétlődés, az egység és az eredeti tökéletesség kifejezője. Az égi, szellemi hatalomhoz is kapcsolódik, hiszen például a bolygók asztrológiai jelében is szerepel a kör. Kör alakja volt a várfalaknak, és egyes templomokat is ilyen alakúra építettek, hogy az ártó erőket kívül tartsák. Időnként lehet, hogy te is szívesen beállnál egy ilyen körnek a közepére, ha összecsapnak a fejed fölött a hullámok, vagy ha nem tudod, hogyan tovább, mert annyi minden elvonja a figyelmedet a céljaidról, és arról, hogy merre tartasz. Ilyenkor jó lenne, ha egy kis időre is, csak azt beengedni a körön belülre, akit és amit szeretnénk, azt felfedezni, ami ösztönöz és inspirál, és kívül tartani, ami zavaró. Tapasztaltad már, hogy ha a célodra fókuszálsz, és tudatában vagy az erősségeidnek, könnyebb megküzdeni a negatív hatásokkal? Mintha ezáltal egy titokzatos kör vagy egy varázsgyűrű védene.

colorful-665704_1280.jpg

Ha te is szeretnél magadnak egy varázsgyűrűt, végezd el a következő gyakorlatot!

A TE VARÁZSGYŰRŰD

Képzeld el azt, hogy valamilyen varázslat folytán kaphatsz egy varázsgyűrűt, amit csak te fogsz látni. Mágikus erővel rendelkezik, mert a föld alatti titkos kovácsműhelyben készítik hozzáértő mesteremberek számodra, akik a fémből bármilyen formát létre tudnak hozni. De a gyűrű megőrzi a nemesfém erejét is, és maradandó lesz. Megvéd, ha ártó szándék közeledik, és egyben kifejezi és őrzi a hatalmadat. Ez csak a te gyűrűd lesz, másnak nem működik, hatástalan marad. Erőforrás lesz számodra. Nyugodj meg, ez a gyűrű nem kerül horribilis összegbe, ez sokkal értékesebb dolgokból készül: a lelki kincseid értékeiből.

Gondold végig, képzeld el (ha szeretnéd, le is írhatod a válaszaidat):

  • Milyen a te varázsgyűrűd? Milyen anyagból készült? Aranyból, ezüstből, csontból vagy valami más anyagból? Vannak benne drágakövek? Ha igen, milyen színű(ek)? Van belevésve szimbólum, írás vagy üzenet, ami segít emlékezni vagy fókuszálni valamire, ami fontos? Mit mond neked az írás? Mire tanít? Melyik az a tulajdonságod, erőforrásod, erősséged, ami táplálja az erőt a gyűrűdben?
  • Ha viselni kezded ezt a gyűrűt, mi változik az életedben? 
  • Milyen vagy te, amikor a varázsgyűrűdet viseled? Milyennek látnak ekkor a barátaid?
  • Mi az az előtted álló feladat vagy helyzet, amiben segíteni fog? Hogyan fogsz viselkedni a gyűrű segítségével?

A gyűrű már a tiéd, viseld, és őrizd meg, amíg szeretnéd!