Floralia – Milyen egy tavaszünnep római módra?

Itt van a biborszínü tavasz, már önti az újult / Föld a virágot” (Vergilius)

A történelem már az iskolában sem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé, mégis vannak olyan helyek, ahol ott járva legszívesebben mindennek utánanéznék: kik laktak itt, mikor épültek a hely ma már romos épületei? Ilyen hely például a táci Gorsium Régészeti Park, ahol a hétvégén felelevenítették a Floralia (Tavaszünnep) ókori hagyományát is. Én is ellátogattam erre a különleges programra.

Floralia

Tavaszünnep az ókori Rómában

A tavasz a görög-római mitológiában Flora és Venus évszaka. Flora a termékenység, a tavasz és a virágok istennője, és az ókori Rómában tavasszal ünnepséget tartottak a tiszteletére.

Ki volt Flora istennő?

Nimfaként született, majd Zephyr, a nyugati szél istene beleszeretett. Házasságuk után vált Flora a tavasz istennőjévé.

A Floraliát az ókori Római Birodalomban nagyon jelentős, hatnapos ünnepként tartották számon. Ilyenkor a nők színes, hétköznapi viseletüktől eltérő ruhát viseltek, nyakukba virágfüzért akasztottak, és virágkoszorút tettek a fejükre. Az állatokat is virággal borították.

Az Ókori lexikon szerint az első öt nap azzal telt, hogy kicsapongó bohózatokat adtak elő, az utolsó napon pedig kecskékre és nyulakra vadásztak. A gladiátorjátékok mellet pedig kocsihajtó versenyt is rendeztek. Szokás volt az is, hogy a szegényeknek borsót és lencsét szórtak, ami a termékenység szimbóluma volt. Mindemellett pedig nem maradhatott el a lakoma, a tánc és a mulatozás sem. 

DSC03888.png

Floralia – ma

Ehhez hasonló ókori ünnepnek lehettek tanúi – köztük én is -, akik a hétvégén ellátogattak a Gorsium Régészeti Parkba. A láthatóan rendkívüli népszerűségnek örvendő programon elénk tárult az ókori Római Birodalom lakóinak élete.

A tömegbe légiós katonái vegyültek, gladiátorjátékokat is megtekinthettünk, sőt, maga a császár is tiszteletét tette. Részt vehettünk egy római kori esküvőn, később pedig egy rabszolgavásárba csöppentünk. A gyerekek kézműves foglalkozáson vehettek részt, állatokat simogathattak, lovagolhattak, ráadásul még régészeti ásatást is folytathattak. Sokan készítettek virágkoszorút, amelyet aztán korhűen a fejükön viseltek. 

Akinek pedig a színházi élmény jelenti a szórakozást és a ünnepet, az is elégedett lehetett: Arisztophanész Békák című darabjának Békétlenek elnevezésű átdolgozását tekinthette meg az ilyen jellegű élményre vágyó római polgár.

DSC03876.png

Miről mesélnek az ókori romok?

Nehéz lenne kedvenc programot kiemelni, de legjobban a feltárt romok közötti séta tetszett. A IV. századi helytartói palota alaprajzában könnyen kivehető, hol voltak a szobák falai, az ajtók lehetséges helyén még be is lehet sétálni az egykori helyiségekbe. Megtekinthető egy ókeresztény bazilika homlokzata, a templom belső terében pedig egy még régebbi épület falfestménye látható.

Az ókori város romjai között barangolva varázslatos és egyben misztikus élményben lehet része az odalátogatóknak. Érezni a több mint másfél évezredes utcák különleges atmoszféráját. Nekem az jutott eszembe, miközben az antik kőemlékek és oszlopok között sétáltam, hogy akik ezen a helyen laktak, és itt élték a mindennapjaikat, miben hasonlítottak a ma élő emberekre és miben voltak mások? Mit üzennének most nekünk? Szerintem azt, hogy az ünneplés továbbra is fontos: most például itt a tavasz, a megújulás ideje. Én legalábbis ezt az üzenetet olvastam ki.

Te mivel ünnepeled, hogy itt a tavasz? Több időt töltesz a természetben? Esetleg az újjáéledő természettel együtt neked is sikerült elkezdeni valamit, amit már régóta szerettél volna? A tavaszi időszak megfelelő erre.

Májer Ágnes, meseterápiás szakember és coach

DSC03894

DSC03880.pngDSC03862.pngDSC03890